Ezek a leckék egy olyan nyelvkönyv alapján készültek, amely a 80-as
években jelent meg Finnországban, angol nyelven (a finn nyelvi részek
természeten finnül). Mostanában sikerült megszerezni hozzájuk a hangzó
anyagot is.
Finn nyelv kezdőknek leckéi:
1. lecke: Mikä tämä on?
Finn nyelv kezdőknek leckéi:
1. lecke: Mikä tämä on?
- Mi ez? Mi az? Ki ez? Ki az?
- Számok 1-15-ig, számolás alapműveletekkel.
- A finn ABC
- A kijelentő és kérdő mondatok szórendje.
- Bemutatkozás
- Létige ragozása egyes szám első és második személyben
- Igenlő és tagadó válaszok
- Elbúcsúzás
- Tegezés és magázás
- Magánhangzó harmónia
- Bemutatkozás bővebben
- Birtokos személyragok
- Felszólító mód (egyes számban)
- Kérdőszavak, kérdőmondatok
- Birtokos eset egyes száma = a névszók 2. szótári alakja
- Vásárlás
- Felszólító mód
- Útbaigazítás
- Adessivus, azaz a "valahol", "valamin" kifejezése
- Személyes névmások
- Birtokviszony kifejezése adessivusszal
- Inessivus, azaz belső helyhatározó eset (-ssa/-ssä)
- Igék jelen idejű ragozása
- Fokváltakozás az igeragozásban
- Jövő idő kifejezése
- Névszók többes szám
- Jelen idejű igék tagadó alakja
- Az allativus és az ablativus - azaz a "valahová" és a "valahonnan" kifejezése
- Partitívusz, azaz a részelő eset
- Megszámlálható és megszámlálhatatlan dolgok.
- Vásárlás. Az egyes partitívusz és a tőszámnevek.
- Egzisztenciális mondattípus
- Birtokviszony kifejezése
- Másik nehéz ügyfél
- Illatívusz, azaz a "valahová", "valamibe" kifejezése
- Sorszámnevek
- Szükségesség kifejezése
- Idő kifejezése
- Elatívusz, azaz a "valamiből" kifejezése
- Vásárlás a piacon
- Többes partitívusz
- Állatvilág
- "Mik ezek?" "Milyenek ezek?" - típusú mondatok
- Napirend
- Idő kifejezése
- "k p t" váltakozás, vagyis fokváltakozás
- Napirend folytatása
- "syömään, syömässä" - képzése, használata
- A külső és belső helyviszonyt kifejező ragok rendszere
- Találkozás
- Akkuzatívusz, vagyis a tárgyeset különleges esetei
- A tárgy határozottságának kifejezése a főnevek esetében.
- Mennyi ideig? Meddig? Mióta? Milyen gyakran? (idő kifejezése)
- Egyszerű múlt képzése
- Külső és belső helyhatározók használata a helységneveknél
- Segédtábla a múlt idő képzéséhez
- Az igék törzsalakjai
- Segédigék
- Feltételes mód, jelen idő
- Birtokos személyragok és használatuk
- Néhány ige, aminek kötelező partitívusz vonzata van
- A felszólító mód tagadó alakjainak képzése
- Birtokos esetet vonzó névutók
- Az egyszerű múlt idő tagadó alakja
- A "joka" relatív névmás használata
- A melléknév középfoka
- Az -i végű névszók és melléknevek
- A többes szám birtokos esete
- Felszólító mód - tehdään! (csináljuk!)
- Befejezett jelen (Perfect tense)
- A létige (olla) helyzete a mondatban állítmányi névszóként
- A főnevek többes száma, helyhatározó esetek
- Dátumok és más idő-kifejezések.
- Egyes szám harmadik személy használata a személytelenség kifejezésénél.
- A "huone", "haluta" és "merkitä" típusú szavak használata.
- A melléknevek felsőfoka
- Elöljárószók és névutók
- A főnevek többes száma, helyhatározó esetek 2
- Szükségességet kifejező szavak, szerkezetek
- Esszívusz - állapotot kifejező eset használata, képzése
- A beszélt nyelv és az irodalmi nyelv közötti különbségek
- A teljes (konkrét) tárgy
- A transzlatívusz képzése és használata
- Hogyan ragozzuk a főnevet, ha birtokos személyrag is van a végén
- "Szeretik egymást" kifejezése (kölcsönös névmás)
- Az igék "régmúlt" ragozása
- A jelen és a múlt idejű cselekvő melléknévi igenév
- Néhány dolog a -nen végű szavakról
- A "kukaan" névmás (valaki)
- A főnévi igenév harmadik alakja (tekemässä, tekemään, tekemästä)
- Az -as (-äs) végű szavak ragozása
- "mikään" névmás jelentése
- Feltételes mód, múlt idő (perfect)
- "tehdäkseen" = abból a célból, hogy ...
- kumpikin (molemmat), ei kumpikaan, jompikumpi
- A finn személytelen (passzív) szerkezet