2017. július 7., péntek

Finn nyelv kezdőknek 27. lecke

Viime viikoloppu - Múlt hétvége

 Jussi Talo tapaa Matti Suomelan Jussi Talo találkozik Matti Suomelával.
 Terve, Matti! Mitäs sinulle kuuluu? Szervusz, Matti! Mi újság?
 Kiitos, ei erikoista. Köszönöm, semmi különös.
 Miten viikonloppu meni? Olitteko te kaupungissa? Hogyan telt a hétvége? Voltatok a városban?
 Kirsti ja lapset olivat kotona, mutta minä kävin Turussa. Kirsti és a gyerekek otthon voltak, De én elmentem Turkuba.
 Oliko se työmatka? Munkaügyben?
 Oli, meillä oli tärkeä kokous. Näin paljon vanhoja tuttavia. Söimme yhdessä lounasta, ja meillä oli oikein hauskaa. Mitä sinä teit? Igen, fontos értekezletünk volt. Sok régi ismerőst láttam. Együtt ebédeltünk, és nagyon kellemesen éreztük magunkat. Te mit csináltál?
 Minullakin oli mukava viikonloppu. Me kävimme Tampereella. Me lähdimme Helsingistä toissapäivänä ja tulimme takaisin eilen illalla. Nekem is kellemesen telt a hétvége. Tamperében voltunk. Tegnapelőtt indultunk Helsinkiből és tegnap este érkeztünk haza.
 Oliko tiellä paljon liikennettä? Nagy volt a forgalom az utakon?
 Ei menomatkalla. Me ajoimme Tampereelle kahdessa ja puolessa tunnissa. Mutta tulomatka kesti kolme ja puoli tuntia. Amikor mentünk, akkor nem. Két órán át utaztunk Tamperébe. De a visszaút három és fél óráig tartott.
 Mitä te teitte Tampereella? Mit csináltok Tamperében?
 Meillä on siellä tuttavia. Kävimme heillä. Sitten me katselimme vähän kaupunkia. Lapset olivat ensi kertaa Tampereella. Ja siellä on paljon nähtävää. Ismerőseink vannak ott. Náluk jártunk. Azután megnéztük egy kicsit a várost. A gyerekek először voltak Tamperében. És ott nagyon sok látnivaló van.
 Minäkin pidän Tampereesta. Se on siisti ja kaunis, vaikka onkin tehdaskaupunki. Minä käyn siellä usein. Ostitteko te jotakin? Én is szeretem Tamperét. Tiszta és szép, annak ellenére, hogy gyárváros. Gyakran járok ott. Vettetek valamit?
 Ei mitään erikoista. Lapset ostivat pari pientä matkamuistoa. Semmi különlegeset. A gyerekek vettek néhány kis útiemléket.

meille = meidän talossa, perheessä; meidän maassamme
Voit asua meillä, Timo. - Lakhatsz nálunk, Timo.
Tulkaa meille kylään! - Gyertek hozzánk vendégségbe!
Meillä (= Suomessa) ihmiset puhuvat paljon englantia. - Nálunk (Finnországban) az emberek sokat beszélnek angolul.

Ystävä,  tuttava
toveri: hyvä toveri, vanha toveri, koulutoveri, luokkatoveri, opiskelutoveri, työtoveri, huonetoveri, kirjeenvaihtotoveri
käydä
Kello käy (ei seisoo).
Moottori ei käy normaalisti.
Ahot matkustavat, he käyvät Turussa ja Tampereella.
Rouva Aho käy kaupassa. Mutta: Rouva Aho menee kauppaan.
Matkustatteko Helsinkiin? Voitte mennä sinne – linja autolla, junalla, lentokoneella, laivalla, polkupyörällä, jalan

Nyelvtan:

1. A finn igetípusok: a főnévi igenév és a jelen idejű alak

Az igék főnévi igenevek végződései:

 a) b) c) d)
 -da (-dä) magánhangzó + a (ä) -la, -na, -ra (-lä, -nä, -rä)
 -s + ta (tä)
 magánhangzó + ta (tä)
 voida puhua tulla haluta
 tuoda
 jäädä
 antaa
 etsiä
 mennä
 surra
 nousta
 -ita (itä)
 merkitä

Hogyan képződik a jelen idő a főnévi igenévből:

voida típusú igék: a főnévi igenévi végződés helyére a személyrag kerül:
          voi-da → voi-n, voi-t, voi stb.
          Nincs k p t váltakozás.
tulla típusú igék: a főnévi igenévi végződés helyére egy -e lép, majd azután a személyrag:
          tul-la → tule-n, tule-t, tule-e stb.
          k p t váltakozás: erős fok van az összes jelen idejű alaknál:
                    ajatel-la → ajattele-n, ajattele-t, ajattele-e
haluta típusú igék: a főnévi igenéni végződés helyére egy -a (-ä) lép, majd a személyrag:
          halu-ta → halua-n, halua-t, halua-a
          vasta-ta → vastaa-n, vastaa-t, vastaa (nincs több a, kettő épp elég!)
          k p t váltakozás: erős fok van az összes jelen idejű alaknál:
                    tava-ta → tapaa-n, tapaa-t, tapaa
merkitä típusú igék: a főnévi igenévi végződés helyére a -tse lép, majd a személyrag:
          merki-tä → merkitse-n, merkitse-t, merkitse-e
          Nincs k p t váltakozás.

2. Múlt idő (kijelentő mód)

a)
sanoa

 Jelen idő Múlt idő
 (minä) sanon (minä) sanoin
 (sinä) sanot (sinä) sanoit
 hän sanoo hän sanoi
 (me) sanomme (me) sanoimme
 (te) sanotte (te) sanoitte
 he sanovat he sanoivat

tehdä

 Jelen idő Múlt idő
 (minä) teen (minä) tein
 (sinä) teet (sinä) teit
 hän tekee hän teki
 (me) teemme (me) teimme
 (te) teette (te) teitte
 (he) tekevät he tekivät

Hasonlítsd össze a jelen és a múlt idejű alakokat mindkét példánál. Jegyezd meg a következő pontokat:
          - a múlt időt az ige jelen idejű alakjából képezzük egy -i beillesztésével az igető és a személyrag közé.
          - a végződések ugyanazok, mint a jelen idejű alakoknál, kivéve az egyes szám harmadik személynél, ahol nincs végződés.
          - a múlt idő jele (i) megváltoztathatja a szótőben lévő magánhangzót. A szavak múlt idejű alakja megtalálható a szótárban (másodikkét), így könnyen memorizálhatjuk onnan. Ezeket a tőbeli magánhangzóváltozásokat csoportosítva megtalálhatod a lecke végén.
          - k p t váltakozás esetén mindegyik személy esetén ugyanolyan fok van (erős vagy gyenge), ami a jelen időnél. (nézd pl. a tehdä igét).

Jegyezd meg, hogy olyan szónál, ahol a szótőben -lt-, -nt-, -rt- betűkapcsolat van, -s- lesz a múlt időben:
          kieltää
          Jelen idő: kiellän, kiellät, kieltää, kiellämme, kiellätte, kieltävät
          Múlt idő: kielsin, kielsit, kielsi, kielsimme, kielsitte, kielsivät

Ugyanez a helyzet a következő szavaknál is: löytää, pyytää, tietää
          Jelen idő: tiedän, tiedät, tietää, tiedämme, tiedätte, tietävät
          Múlt idő: tiesin, tiesit, tiesi, tiesimme, tiesitte, tiesivät

b)
haluta típusú igék múlt idejű alakjai -si- toldalékot kapnak.

k p t váltakozás ugyanaz, mint a jelen idejű alakoknál.

haluta

 Jelen idő Múlt idő
 haluan halusin
 haluat halusit
 haluaa halusi
 haluamme halusimme
 haluatte halusitte
 haluavat halusivat

tavata

 Jelen idő Múlt idő
 tapaan tapasin
 tapaat tapasit
 tapaa tapasi
 tapaamme tapasimme
 tapaatte tapasitte
 tapaavat tapasivat

3. Turussa - Tampereella (Turkuban, Tamperében)

A külső és belső helyhatározóragok használata nem egyezik a magyar gondokkodásmóddal, ezért külön beszélnünk kell róla.

 Ingrid asuu Ruotsissa, Ivan Neuvostoliitossa (Venäjällä). Ingrid Svédországban lakik, Iván Szovjetúnióban (Oroszországban).
 Asun Turussa (Tampereella). Turkuban (Tamperében) lakom.
 Menkää Turkuun (Tampereelle)! Menjetek Turkuba (Tamperébe)!
 Olen tulossa Turusta (Tampereeltä). Turkuból (Tamperéből) jövök.

Néhány helységnévnél külső helyhatározó ragot használunk, míg általában inkább a belső helyhatározó rag használatos.
A külföldi helységneveknél szinte mindig belső helyhatározó rag használatos. Kivételként meg lehet említeni pl. (Venäjä) Oroszországot.
A legtöbb finn helységnévnél is belső helyhatározó ragot használunk, de itt is vannak kivételek (Tampere), bár nem sok. Semmilyen támpont nincs arra, hogy mikor melyiket használják, sőt néha helyi döntésen alapul, hogy a külső vagy a belső helyhatározót preferálják.
Mindenesetre az talán támpontot adhat, hogy a földrajzi neveket tartalmazó helységneveknél külső helyhatározót használnak:

 -mäki (mäen) Riihimäki - Riihimäellä
 -niemi (niemen) Rovaniemi - Rovaniemellä
 -järvi (järven)
 -joki (joen)
 -koski (kosken) Valkeakoski - Valkeakoskella
 Vantaa (egy folyó neve) Vantaalla

A városrészek nevénél viszont (bár szerepelhet benne földrajzi név) belső helyhatározót használnak.

Olvasmány:
Viime lauantaina kävimme Hvitträskissä. Hvitträsk on suuren suomalaisen arkkitehdin Eliel Saarisen koti Kirkkonummella Helsingin lähellä.
Hvitträsk, jossa Eliel Saarisella oli toimisto ja asunto ja jossa ensin asui kaksi muutakin arkkitehtia, Saarisen ystäviä, on melkein kuin linna. Se on kauniilla paikalla mäellä, jolta vie tie alas järven rantaan. Siellä on paljon vihreitä puita ja erilaisia kukkia. Talo on kansallisromanttista tyyliä, tehty kivestä ja puusta. Saarinen toimi siellä tämän vuosisadan alussa parikymmentä vuotta, samaan aikaan kuin Sibelius sävelsi Ainolassa Helsingin pohjoispuolella. Hvitträskissä kävi paljon vieraita kotimaasta ja ulkomailta, ja Saarinen piirsi taloja ei vain Suomeen, vaan myös Amerikkaan ja Australiaan. Saarisen työ on esimerkiksi Helsingin asematalo.
Ajoimme Hvitträskiin autolla, ja ajomatka kesti moin 50 minuuttiaHelsingin keskustasta. Kävimme katsomassa eri huoneita. Saarinen itse piirsi kaikki tuolit ja muut huonekalut ja hänen vaimonsa kutoi tekstiilit. Hvitträskissä on samoja kukkiakin kuin Saarisen perheen aikana, ja vaikka talo nyt on museo, se on todella vieläkin kuin koti.
Saariset muuttivat tästä kauniista kodista Yhdysvaltoihin vuonna 1923. Amerikassa Saarinen opetti ja asui Cranbrookin akatemiassa Michiganin valtiossa. Hänen poikansa Eero Saarinen oli hänkin tunnettu arkkitehti.
Kävelimme myös järven rantaan. Kun nousimme takaisin mäelle, kävimme katsomassa Eliel Saarisen ja hänen vaimonsa hautaa Hvitträskin metsässä. Kaikesta kävelelmisestä ja katselelmisesta meille tuli kova jano, ja menimme kahville pieneen kahvioon, ennen kuin lähdimme ajamaan takaisin pääkaupunkiin.

Szavak:

 ajaa (ajan ajoi) vezet (autót)
 erikoinen (-sta-sen-sia) különleges
 hauska: olla hauskaa kellemes
 jokin (jotakin jonkin joitakin) valaki
 kestää (kestän kesti) bír, kibír
 kokous (-ta kokouksen kokouksia) gyűlés, értekezlet
 käydä (käyn kävi) jár
 käydä jossakin elmegy valahova, és visszajön
 tyttö käy koulua a lány iskolába jár
 liikenne (-ttä liikenteen) forgalom
 matkamuisto (-a-n-ja) útiemlék
 miten? (= kuinka?) hogyan?
 nähtävä (-ä-n nähtäviä) látnivaló
 siisti (-ä-n siistejä) tiszta
 takaisin vissza
 tehdas (-ta tehtaan tehtaita) gyár
 toissapäivänä tegnapelőtt
 tuttava (-a-n tuttavia) ismerős
 tärkeä (-ä-n tärkeitä)
 fontos
 jalan
 gyalog
 joki (jokea joen jokia)
 folyó
 kaveri (-a-n kavereita)
 haver
 kone (-tta-en-ita)
 gép
 linja-auto (a-n-ja)
 távolsági busz
 mäki (mäkeä mäen mäkiä)
 domb
 normaali (-a-n normaaleja)
 normális
 polkupyörä (-ä-n-pyöriä)
 bicikli
 saari (saarta saaren saaria)
 sziget

Igetípusok múlt idejű ragozása:

voida
juoda (juon, joi), saada (saan, sai), syödä (syön, söi), tuoda (tuon, toi), viedä (vien, vei), voida (voin, voi)

puhua
aikoa (aion, aikoi), asua (asun, asui), istua, katsoa, kertoa (kerron, kertoi), kutsua, kysyä, kääntyä (käännyn, kääntyi), liikua (liikun, liikkui), nukkua (nukun, nukkui), puhua (puhun, puhui), saapua (saavun, saapui), sanoa, seisoa, toivoa, täytyä (täytyy, täytyi)

lukea (luen, luki)
lähteä (lähden, lähti), munia (munin, muni), oppia (opin, oppi), tanssia (tanssin, tanssi), toimia (toimin, toimi)

lähettää (lähetän, lähetti)
näyttää (näytän, näytti), pitää (pidän, piti), viettää (viedän, vietti), välittää ( välitän, välitti)

kirjoittaa (kirjoitan, kirjoitti)
matkustaa (matkustan, matkusti), muistaa (muistan, muisti), opettaa (opetan, opetti), ostaa (ostan, osti), ottaa (otan, otti), soittaa (soitan, soitti)

antaa (annan, antoi)
auttaa (autan, auttoi), laulaa (laulan, lauloi), maksaa (maksan, maksoi), painaa (painan, painoi), paistaa (paistan, paistoi), vaihtaa (vaihdan, vaihtoi)

lentää (lennän, lensi)
löytää (löydän, löysi), tietää (tiedän, tiesi), tuntea (tunnen, tunsi), ymmärtää (ymmärrän, ymmärsi)

tulla (tulen, tuli)
ajatella (ajattelen, ajatteli), esitellä (esittelen, esitteli), katsella (katselen, katseli), kuulla (kuulen, kuuli), kuunella (kuuntelen, kuunteli), kävellä (kävelen, käveli), luulla (luulen, luuli), mennä (menen, meni), nousta (nousen, nousi), olla (olen, oli), opiskella (opiskelen, opiskeli), panna (panen, pani), tulla (tulen, tuli),

haluta (haluan, halusi)
levätä (lepään, lepäsi), pakata (pakkaan, pakkasi), tavata (tapaan, tapasi), vastata (vastaan, vastasi)

merkitä (merkitsen, merkitsi)
tarvita (tarvitsen, tarvitsi)

szabálytalan ragozású igék
nähdä (näen, näki)
tehdä (teen, teki)

Segédtábla a múlt idejű igék képzéséhez:


 Jelen idő Múlt idő
 szótő
    
 -o, -ö nincs változás katson katsoo katsoin katsoi 
 -u, -y nukun nukkuu nukuin  nukkui 
 -e e kiesik luen lukee luin luki
 -ä ä kiesik lähetän lähettää lähetin lähetti
 -i i kiesik opin oppii opin oppi
 -a 1. a-ból o lesz
két szótagú szavaknál, ha az első szótagban "a" (is) van
 2. a kiesik, két szótagú szavaknál, ha az első szótagban nincs "a", valamint a többszótagú szavaknál
 maksan
 autan
 soitan
 matkustan
 maksaa
 auttaa
 soittaa
 matkustaa
 maksoin
 autoin
 soitin
 matkustin
 maksoi
 auttoi
 soitti
 matkusti
 -VV
 saan saa sain sai
 -ie
 vien vie vein vei
 -uo
 juon juo join joi
 -yö
 syön syö söin söi
 -Vi
 voin voi voin voi
 V = vokaali, azaz magánhangzó

Jegyezd meg:
- käydä, käyn / käy, kävin / kävi
- az -i végű szavaknál a jelen és a múlt idejű alakok csak az egyes szám harmadik személynél különböznek:
          Jelen idő: opin, opit, oppii, opimme, opitte, oppivat
          Múlt idő: opin, opit, oppi, opimme, opitte, oppivat
- a magánhangzó+i végű igéknél a jelen és a múlt idejű alakok semmiben sem különböznek. Ilyenkor a szövegkörnyezetből tájékozódhatunk.
          voin, voit, voi, voimme, voitte, voivat

Nincsenek megjegyzések: