Vuodenajat ja sää - Évszakok és időjárás
| Annikki Miettinenja Linda Hill keskustelevat. On ensimmäinen (päivä) helmikmuuta. | Annikki Miettinen és Linda Hill beszélgetnek. Február elseje van. |
| - Aika kova pakkanen tänään! | - Elég keményen fagy ma. |
| - Niin, viisitoista astetta pakkasta. Celsiusta, tarkoitan. | - Aha, mínusz tizenöt fok van. Mármint Celsius. |
| - Ja vielä tällainen kova tuuli. | - És még ez az erős szél. |
| - Meren rannalla tuulee paljon. Muuten, harvoin Helsingissä on näin paljon pakkasta. Huomenna voi taas sataa vettä, Helsingin ilmasto on sellainen. Mutta sisämaassa on oikea talvi ja sataa paljon lunta. | - A tengerparton nagyon sokat fúj a szél. De ritkán van Helsinkiben ilyen erős fagy. Holnap lehet, hogy ismét esni fog az eső, Helsinki időjárása ilyen. De az ország belsejében igazi tél van, sok hó esik. |
| - On kai paras lähteä Lappiin, jos haluaa todella hiihtää. | - Legjobb lenne Lappföldre menni, ha igazi sífutást szeretnénk. |
| - Mutta ei vielä. Lapissa on paras hiihtokausi maalis- ja huhtikuussa. Aurinko paistaa eivätkä päivät ole enää niin lyhyitä. | - De még nem. Lappföldön a legjobb sífutó időszak a március és az április. Süt a nap, és a napok sem olyan rövidek már. |
| - Kuinka pitkä talvi on täällä Helsingissä? | - Milyen hosszú a tél itt Helsinkiben? |
| -Yleensä marras- tai joulukuusta maaliskuuhun. Huhtikuussa lumi sulaa, tulee kevät. | - Általában novembertől vagy decembertől márciusig. Áprilisban elolvad a hó, jön a tavasz. |
| - Kukat alkavat kukkia ja tulee lämmin? | - A virágok virágozni kezdenek és jön a meleg? |
| - Vähitellen. | - Lassanként (fokozatosan). |
| - Minkälainen ilma on kesällä? Onko milloinkaan todella kuuma? | - Milyen az idő nyáron? Van bármikor is igazán forróság? |
| - Joskus voi olla vähän yli 30º (kolmekymmentä astetta) lämmintä. | - Néha megesik, hogy kicsit több, mint 30 fok meleg van. |
| - Joku on sanonut, että te suomalaiset olette aivan erilaisia kesällä ja talvella. Onkohan se totta? | - Valaki azt mondta, hogy ti finnek teljesen mások vagytok nyáron és télen. Ez igaz? |
| - Millä tavalla erilaisia? | - Miben mások? |
| - Iloisia kesällä, surullisia talvella. | - Vidámak nyáron, szomorúak télen. |
| - No, onhan se mahdollista. Talvi on pimeä ja kylmä, kesä ihana, vaikka lyhyt. Silloin kaikki ovat lomalla, uivat ja ottavat aurinkoa - ja ovat hyvällä tuulella. | - Hát, ez lehetséges. A tél sötét és hideg, a nyár gyönyörű, bár rövid. Olyankor mindenki szabadságon van, úsznak és napoznak - és jó kedvük van. |
| - Kuinka pitkä kesäloma täällä on? | - Milyen hosszú itt a nyári szünet? |
| - Työntekijöiden vuosiloma on kuukausi tai enemmän. Koulut loppuvat toukokuun lopussa ja alkavat elokuussa, yliopistot syyskuussa. | A munkavállalók nyári szabadsága egy hónap, vagy több. Az iskolának májusban van vége és augusztusban kezdődik, az egyetem szeptemberben. |
+ 100º Celsiusta = +212º Fahrenheitia
Hiihtäjällä on sukset ja sauvat. - A sífutónak sítalpa és síbotja van.
Hiihtäjän tie on latu. - A sífutó útja a sínyom.
Hiihtäjän tie on latu. - A sífutó útja a sínyom.
Aurinko paistaa. Päivä on aurinkoinen. - Süt a nap. Napos idő van.
Taivaalla on pilviä. Päivä on pilvinen. - Felhős az ég. Felhős idő van.
On sumua. Päivä on sumuinen. - Köd van. Ködös idő van.
Tuulee kovasti. On pohjoistuuli. On tuulinen päivä. - Nagyon fúj a szél. Északi szél fúj. Szeles idő van.
Sataa. On kova sade. On sateinen päivä. - Esik. Sűrűn esik az eső. Esőső nap van.
Talvella tulee lumisade. - Télen hóesés lesz.
Taivaalla on pilviä. Päivä on pilvinen. - Felhős az ég. Felhős idő van.
On sumua. Päivä on sumuinen. - Köd van. Ködös idő van.
Tuulee kovasti. On pohjoistuuli. On tuulinen päivä. - Nagyon fúj a szél. Északi szél fúj. Szeles idő van.
Sataa. On kova sade. On sateinen päivä. - Esik. Sűrűn esik az eső. Esőső nap van.
Talvella tulee lumisade. - Télen hóesés lesz.
Nyelvtan:
1. "huone" típusú szavak
| Tämä on suuri huone. | Ez egy nagy szoba. | Tämä on suuri liike. | Ez egy nagy üzlet. |
| Talossa on viisi huonetta. | A házban öt szoba van. | Talossa on viisi liikettä. | A házban öt üzlet van. |
| Huoneen asukas. | A szoba lakója. | Liikkeen omistaja. | Az üzlet tulajdonosa. |
| Kuinka paljon huoneita? | Hány szoba? | Kuinka paljon liikkeitä? | Hány üzlet? |
| Tule tähän huoneeseen! | Gyere be a szobába! | Tule tähän liikkeeseen! | Gyere be az üzletbe! |
Jegyezd meg a következőket a "huone" típusú szavakkal kapcsolatban:
- szótári alakjai a ragozásnál (alanyeset, partitívusz, birtokos eset, többes partitívusz):
huone, huonetta, huoneen, huoneita
liike, liikettä, liikkeen, liikkeitä
- az illatívuszi végződése: -seen (többes számban: -siin)
- csak két esetben van gyenge tő (alanyeset és egyes partitívusz): liike, liikettä
a többi esetben mindig erős tő van (liikkee-)
huone, huonetta, huoneen, huoneita
liike, liikettä, liikkeen, liikkeitä
- az illatívuszi végződése: -seen (többes számban: -siin)
- csak két esetben van gyenge tő (alanyeset és egyes partitívusz): liike, liikettä
a többi esetben mindig erős tő van (liikkee-)
Az -e végű névszókat úgy használjuk, mintha mássalhangzóra végződnének (az -e után álló láthatatlan gégezárhang miatt), ez az oka annak, hogy az ilyen típusú szavak ragozása hasonlít a mássalhangzóra végződő szavak ragozásához.
Jegyezd meg:
Van néhány -e végződésű szó, ami nem így ragozódik. Csak kevés van belőlük, úgyhogy egyenként meg lehet tanulni:
nukke (baba) - nukkea, nuken, nukkeja
itse (saját maga) - itseä, itsen
kolme (három) - kolmea, kolmen
ale (leárazás) - alea, alen, aleja
valamint a keresztnevek: Kalle, Ville, Anne stb.
Van néhány -e végződésű szó, ami nem így ragozódik. Csak kevés van belőlük, úgyhogy egyenként meg lehet tanulni:
nukke (baba) - nukkea, nuken, nukkeja
itse (saját maga) - itseä, itsen
kolme (három) - kolmea, kolmen
ale (leárazás) - alea, alen, aleja
valamint a keresztnevek: Kalle, Ville, Anne stb.
2. Dátumok és más idő-kifejezések
| 2012.09.15 = | viidestoista (päivä) syyskuuta | (vuonna) 2012 |
| syyskuun viidestoista päivä |
.
| vuodenaika | . | milloin? | . |
| kevät (kevään) | tavasz | keväällä | tavasszal |
| kesä | nyár | kesällä | nyáron |
| syksy | ősz | syksyllä | ősszel |
| talvi (talven) | tél | talvella | télen |
| kuukausi | |||
| tammikuu | január | tammikuussa | januárban |
| joulukuu | december | joulukuussa | decemberben |
3. Egyes szám harmadik személy használata a személytelenség kifejezésénél
| Koiria ei saa tuoda myymälään. | Kutyát nem szabad behozni a boltba. |
| Lapissa voi hiihtää. | Lappföldön lehet síelni. |
| Kun on väsynyt, unohtaa helposti asiat. | Amikor az ember fáradt, könnyen elfelejti a dolgokat. |
Az egyes szám első személyű igét személytelenség kifejezésénél is lehet használni, ilyenkor az nem utal meghatározott személyre. Az igét ilyenkor alany nélkül használják a finnben.
Hasonlóan a magyarhoz, a finnben is használnak alany nélküli mondatokat:
| Sataa. On kuuma. | Esik. Meleg van. |
| On helppo sanoa niin. | Könnyű így mondani. |
4. "haluta" és "merkitä" típusú igék
a) "haluta" típusú igék
| szótári alak | jelen idő | múlt idő | múlt idejű melléknévi igenév | felszólító mód | |
| haluta | akar | haluan | halusi | halunnut | halutkaa! |
| vastata | válaszol | vastaan | vastasi | vastannut | vastatkaa! |
A magánhangzó + ta végződésű igék nagy része a "haluta" típusú igék közé tartozik. Itt látható, hogy mik ennek a típusnak a jellegzetességei:
- a jelen idejű ragozáskor egy plusz -a- (-ä) illesztődik be
- a múlt idejű ragozáskor egy plusz -s- illesztődik be
- a múlt idejű melléknévi igenév képzésekor egy plusz -n-illesztődik be
- a felszólító mód többes számának képzésekor egy plusz -t- illesztődik be
- a jelen és múlt idejű ragozásnál minden számban és személyben erős fok van a szótőben, míg a többi esetben gyenge a tő:
- a jelen idejű ragozáskor egy plusz -a- (-ä) illesztődik be
- a múlt idejű ragozáskor egy plusz -s- illesztődik be
- a múlt idejű melléknévi igenév képzésekor egy plusz -n-illesztődik be
- a felszólító mód többes számának képzésekor egy plusz -t- illesztődik be
- a jelen és múlt idejű ragozásnál minden számban és személyben erős fok van a szótőben, míg a többi esetben gyenge a tő:
| tavata | találkozik | tapaan tapaat tapaa tapaamme tapaatte tapaavat | tapasin tapasit tapasi tapasimme tapasitte tapasivat | tavannut | älkää tavatko! |
b) "merkitä" típusú szavak
| merkitä | jelent (valamit) | merkitsen | merkitsi | merkinnyt | merkitkää! |
Az i + ta (tä) végződésű igék nagy része a "merkitä" típusú igék közé tartozik. Itt látható, hogy mik ennek a típusnak a jellegzetességei:
- a jelen és a múlt idejű ragozáskor egy plusz -ts- illesztődik be
- a többi esetben ugyanazok a plusz betűk illesztődnek be, mint a "haluta" típusú igéknél
- nincs fokváltakozás
- a jelen és a múlt idejű ragozáskor egy plusz -ts- illesztődik be
- a többi esetben ugyanazok a plusz betűk illesztődnek be, mint a "haluta" típusú igéknél
- nincs fokváltakozás
Olvasmány:
Englantilaiset keskustelevat paljon ilmasta. Niin suomalaisetkin, koska myös Suomessa sää vaihtelee nopeasti, eikä aamulla voi koskaan tietää varmasti, minkälainen ilma on illalla, sataako vai paistaa.
Koska Suomi on kaukana pohjoisessa, monet luulevat, että sen ilmasto on hirveän kylmä. Suomi on kuitenkin lämpimämpi maa, kuin esim. Alaska, Pohjois-Kanada ja Pohjois-Siperia, jotka ovat yhtä pohjoisessa, koska Golf-virta, joka tulee Meksikon lahdesta Pohjois-Atlantille, lämmittää Pohjois-Euroopan maita. Suomen keskilämpö on 6 ºC, korkeampi kuin muiden maiden, jotka ovat yhtä pohjoisessa, ja Lappi on 10 ºC, lämpimämpi kuin muut yhtä pohjoiset alueet.
Helsingissä,joka on meren rannalla, kesät ovat yleensä vähän viileämpiä ja talvet vähän lämpimämpiä kuin Keski-Suomessa. Ensi lumi sataa tavallisesti marraskuussa, mutta Lapissa lunta voi nähdä jo loka-, joskus syyskuussakin. Talvi on pohjoisessa paljon pitempi. Esimerkiksi Helsingissä on huhti-toukokuussa jo kaunis kevät, aurinko paistaa, maa on vihreä ja kevätkukat kukkivat. Mutta Lapissa on huhtikuussa paras hiihtokausi, koska päivät eivät ole enää niin lyhyet kuin keskitalvella. Joskus Pohjois-Lapissa voi hiihtää vielä kesäkuussakin. On hyvin tavallista matkustaa Lappiin talvilomalle. Jos taas ei halua mennä pohjoiseen talvella, voi käydä siellä kesälomallaan. Silloin Lapissa on aika lämmin, mutts harvoin kuuma, ja yötä siellä ei keskikesällä ole lainkaan (= ollenkaan). Pohjois-Lapissa tämä yötön aika kestää seitsemänkymmentäkolme päivää. Helsingissäkin kesäyö on hyvin lyhyt ja niin valoisa, että yölläkin näkee hyvin, vaikka ei ole katuvaloja. Joulukuussa päivät eivät ole pitkiä Helsingissäkään, mutta Pohjois-Lapissa auringoton aika kestää viisikymmentäyksi päivää. Vähän valoa antavat taivaalta kuu, tähdet ja revontulet.
Koko maassa, Helsingistä Lappiin, kesän lämpötila voi joskus nousta vähän yli kolmeenkymmeneen asteeseen. Talvella Lapissa voi olla neljäkymmentä tai neljäkymmentäviisikin pakkasastetta; Helsingissä, meren rannalla, on harvoin kylmempää kuin kaksikymmentä pakkasastetta, mutta normaalisti Helsingin talvi on paljon lämpimämpi.
Szavak:
| aste (-tta, -en, -ita) | fok |
| harvoin | ritkán |
| hiihtää (hiihdän, hiihti, hiihtänyt) | síel (sífutás) |
| ilmasto (-a, -n, -ja) | éghajlat, klíma |
| iloinen (-sta, -sen, -sia) | vidám |
| kausi (kautta, kauden, kausia) | időszak, szakasz |
| kukkia (kukin, kukki, kukkinut) | virágzik |
| lumi (lunta, lumen, lumia) | hó |
| sataa lunta | esik a hó |
| meri (merta, meren, meriä) | tenger |
| pakkanen (-sta, -sen, -sia) | fagy |
| pimeä (-(t)ä, -n, pimeitä) | sötét |
| sataa (sadan, satoi, satanut) | esik (az eső) |
| sulaa (sulan, suli, sulanut) | olvad |
| surullinen (-sta, -sen, -sia) | szomorú |
| sää (-tä, -n, säitä) | időjárás, idő |
| tarkoittaa (tarkoitan, taroitti, tarkoittanut) | szándékozik, akar |
| tosi (totta, toden, tosia) | igaz, való |
| se on totta; puhua totta | ez igaz; igazat beszél |
| tuuli (tuulta, tuulen, tuulia) | szél |
| tuulla (tuulen, tuuli, tuullut) | fúj (a szél) |
| työntekijä (-ä, -n, -tekijöitä) | munkavállaló, dolgozó |
| vähitellen | lassanként, fokozatosan |
| yleensä | általában |
| kuukaudet | hónapok |
| tammikuu (-ta, -n, kuita) | január |
| helmikuu | február |
| maaliskuu | március |
| huhtikuu | április |
| toukokuu | május |
| kesäkuu | június |
| heinäkuu | július |
| elokuu | augusztus |
| syyskuu | szeptember |
| lokakuu | október |
| marraskuu | november |
| joulukuu | december |
| kevät (-tä, kevään, keväitä) | tavasz |
| kesä (-ä, -n, kesiä) | nyár |
| syksy (-ä, -n, -jä) | ősz |
| talvi (talvea, talven, talvia) | tél |
| pilvi (pilveä, pilven, pilviä) | felhő |
| sade (-tta, sateen, sateita) | eső |
| sateenvarjo (-a, -n, -ja) | esernyő |
| suksi (suksea, suksen, suksia) | sítalp |
