2017. július 8., szombat

Finn nyelv kezdőknek 37. lecke

Katsellaanpa Helsinkiä - Nézzük csak meg Helsinkit

 Kalle Oksanen ja James Brown ovat nousseet Stadionin torniin katselemaan Helsinkiä. Kalle Oksanen és James Braun felmentek a Stadion kilátótornyába, hogy megnézzék Helsinkit.
 - No niin, täällä ollaan! Täällä ovat maan suurimmat urheilukilpailut. Ja tästä tornista on paras näköala yli koko kaupungin. - Hát, itt volnánk! Itt vannak az ország legnagyobb sportversenyei. És ebből a toronyból nyílik a legjobb kilátás az egész városra.
 - Missä päin on etelä? - Merrefelé van dél?
 - Tuolla. Etelässä on meri, Suomenlahti, joka on osa Itämerta. Tuolla on siis pohjoinen, tuolla itä ja tuolla länsi. - Ott. Délen van a tenger, a Finn-öböl, ami a Balti-tenger része. Arra van tehát észak, arra kelet és arra nyugat.
 - Katso tuonne alas, lähellä Stadionia. Mikä tuo matala, harmaa rakennus on? - Nézz oda le, a Stadion melletti részre. Mi az az alacsony, szürke épület?
 - Se on Jäähalli. - Az a Jégcsarnok.
 - Silloin tuo katu on Mannerheimintie. - Akkor az az út a Mannerheimintie.
 - Niin on, Helsingin pisin katu. Jos kuljetaan sitä pitkin Töölöstä keskustaa kohti, on vasemmalla puolella Finlandiatalo, pääkaupungin konsertti- ja kongressitalo. - Úgy van, Helsinki leghosszabb útja. Ha azon végigmegyünk Töölőből a központ felé, balra van a Finlandia-ház, a főváros koncert- és kongresszusi-háza.
 - Anna minun jatkaa. Finlandia-taloa vastapäätä on Kansallismuseo. - Hadd folytassam. A Finlandia-házzal szemben van a Nemzeti Múzeum.
 - Sen takana oikealla on Temppeliaukion kirkko - Mögötte jobbra van a Temppeliaukio templom.
 - Kaunein kaikista moderneista kirkoista, mitä olen nähnyt. - A legszebb a modern templomok közül, amit eddig láttam.
 - Takaisin Mannerheimintielle. Näethän tuolla Eduskuntatalon? - Vissza a Mannerheimintie-re. Látod ott a Parlamentet?
 - Kyllä, ja sitten ollaankin aivan keskustassa. Ahaa, rautatieasema! Tunnen sen tornin. - Igen, és már a központban is vagyunk. Ohó, a vasútállomás! Ismerem a tornyát.
 - Mannerheimintiellä vasemmalle lähtee Aleksanterinkatu. - A Mannerheimintie-től balra nyílik az Aleksanterinkatu.
 - Helsingin tärkein liikekatu, eikö niin? - Helsinki legfontosabb üzleti utcája, ugye?
 - Kyllä, mutta tärkeä on myös Esplanadi, jonka toisessa päässä, meren rannalla, on Kauppatori. - Igen, de az Esplanadi is fontos utca, aminek a túlsó felén, a tenger partján van a Kauppatori (Vásártér).
 - Tiedä. Siellä on myös Eteläsatama ja tulli. Sinne tulevat matkustajalaivat ulkomailta. - Tudom. Ott van a Keleti-kikötő és a vám. Oda érkeznek a személyszállító-hajók külföldről.
 - Tuo suuri vihreä alue on Kaivopuisto, jossa on useita ulkomaiden lähetystöjä. - Az a nagy, zöld terület a Kaivopuisto, ahol számos külföldi nagykövetség van.
 - Ja presidentin linna. - És az elnöki rezidencia.
 - Ei, presidentin linna on tuolla, Eteläsataman ja tuomiokirkon välillä. Tuomiokirkon ympärillä sijaitsevat yliopisto, yliopiston kirjasto ja Suomen pankki. Se on kaupungin vanha keskusta. - Nem, az elnöki rezidenzia ott van, a Keleti-kikötő és a Székesegyház között. A Székesegyház körül helyezkedik el az egyetem, az egyetemi könyvtár és a Finn Bank. Ez a város régi központja.
 - Minä pidän siitä enemmän kuin uusista kaupunginosista. - Sokkal jobban tetszik ez, mint az új városrészek.
 - Idässä ja pohjoisessa on Helsingin suurin teollisuusalue. Tunnetuin sen tehtaista on Arabian posliinitehdas. - Keleten és északon van Helsinki nagy iparterülete. Ezek közül a gyárak közül a leghíresebb az Arabia porcelángyár.
 - Onko Helsingissä eläintarhaa? - Van Helsinkiben állatkert?
 - On, Korkeasaari, tuolla. Sen lähellä ovat Suomenlinnan saaret. - Van, a Korkeasaari, ott. Ennek közelében vannak a Suomenlinna-szigetek.
 - Helsinki on kauniilla paikalla. Se on minusta miellyttävä kaupunki. - Helsinki szép helyen van. Szerintem egy vonzó város.
 - Niin minustakin. Mutta tietysti elämä on vähemmän vilkasta kuin suurkaupungeissa. - igen, szerrintem is. De természetesen az élet kevésbé élénk, mint a nagyvárosokban.
 - Minä olen väsynyt suurkaupunkeihin ja niiden saasteisiin. - Paljonko asukkaita Helsingissä on? - Én (már) belefáradtam a nagyvárosokba és azok mocskába.- Hány lakója van Helsinkinek?
 - 591 000 henkeä, Helsingissä ja sen ympäristössä asuu nykyisin noin 11 prosenttia Suomen kansasta. - 591 000 fő, Helsinkiben és annak környékén lakik manapság a finn lakosság kb. 11 százaléka.

Saamelaiset (= lappaliset) asuvat Pohjois-Suomessa. Kemi on Oulusta pohjoiseen (päin) tai Oulupohjoispuolella.

mäkeä ylös - a hegyre felfelé
portaita alas - a lépcsőn lefelé
Julia on ylhäällä. - Júlia fent van.
Romeo on alhaalla. - Rómeó lent van.

ylhäällä - ylhäältä - ylös
alhaalla - alhaalta - alas
pohjoinen - pohjoisessa - pohjoiseen
etelä - etelässä - etelään
itä - idässä - itään
länsi - lännessä - länteen

Nyelvtan:

1. A melléknevek felsőfoka

 Tämä os hienoin pukuni. Ez a legjobb ruhám.
 Maailman korkein rakennus. A világ legmagasabb épülete.
 Kaikkein suurin. Legeslegnagyobb.

A felsőfokot úgy képezzük, hogy a melléknévhez hozzáillesztjük az -in végződést.
Ugyanúgy, mint a középfoknál (32. lecke), a felsőfok  is a birtokos esetű alakból kapja a szótövet. Ilyenkor a szótőben lévő utolsó magánhangzó esetenként megváltozhat:

Az utolsó -a, -ä, -e kiesik:

 halpa halvan olcsó halvempi halvin legolcsóbb
 rakas rakkaan kedves rakkaampi rakkain legkedvesebb
 vihreä vihreän zöld vihreämpi vihrein legzöldebb
 pieni pienen kicsi pienempi pienin legkisebb
 vihainen vihaisen dühös vihaisempi vihaisin legdühösebb
 terve terveen egészséges terveempi tervein legegészségesebb

Az utolsó -i, -ii megváltozik, -e lesz:

 siisti siistin tiszta siistimpi siistein legtisztább
 kaunis kauniin szép kauniimpi kaunein legszebb

A következő felsőfokú melléknevek nem követik az alapsémát:

 hyvä
 jó parempi paras
 (parhain)
 legjobb
 pitkä
 hosszú pitempi pisin leghosszabb
 uusi uuden új uudempi uusin legújabb
 lyhyt lyhyen rövid lyhyempi
 lyhempi
 lyhyin
 lyhin
 legrövidebb
 monet
 sok useammat useimmat legtöbb
 useat
 számos

Jegyezd meg a következő határozószavak fokozását is:
          paljon - enemmän - eniten (legtöbb)
          vähän - vähemmän - vähiten (legkevesebb)

A felsőfokú alak ugyanúgy ragozódik, mint az alapfokú melléknév:
          lähin - lähintä - lähimmän - lähimpiä

Példák:

 Haluan hienointa kiinalaista teetä. A legjobb kínai teából kérek.
 Oletko nähnyt Saabin uusimman automallin? Láttad a Saab legújabb autómárkáját?
 Helsingin lähimmät naapurit ovat Espoo, Vantaa ja Kauniainen. Helsinki legközelebbi szomszédai Espoo, Vantaa és Kauniainen.
 Savonlinna on Suomen kauneimpia kaupunkeja. Savonlinna innország egyik legszebb városa.
 Tulemme nyt Suomen pohjoisimpaan kaupunkiin. Most érkeztünk Finnország legészakibb városába.

2. elöljárószók és névutók

Néhány elöljárószó és névutó, amik partitívuszt vonzanak:
Névutók: kohtaan (felé, irányába), varten (számára), vastaan (ellen)
Elöljárószók: ilman (nélkül), paitsi (kivéve)
Névutó vagy elöljárószó is lehet: ennen (előtt), kohti (felé), pitkin (mentében), vailla (nélkül), vastapäätä (ellenében)

Példák:

 Olet aina niin ystävällinen meitä kohtaan (meille). Olyan barátságos vagy velünk.
 Mitä varten (= miksi) teit sen? Miért csináltad ezt?
 Olemme tätä päätöstä vastaan. Ez ellen a döntés ellen vagyunk.
 Perhe menee isää vastaan asemalle. A család kiment az apa elé az állomásra.
 Laiva kulkee satamaa kohti. A hajó közeledik a kikötő felé.
 Tulkaa kotiin ennen kuuta! Gyertek haza hat előtt!
 En voi elää ilman sinua. Nem tudok nélküled élni. (Nem élhetek nélküled.)
 Paitsi teitä tunnemme täällä vain pari ihmistä. Rajtatok kívül csak pár embert ismerünk.
 Mies on työtä vailla. (Mies on vailla työtä.) A férfi munka nélkül van.
 Posti on pankkia vastapäätä. A posta a bankkal szemben van.

Jegyezd meg:

keskellä és a lähellä használhatóak névutóként és elöljárószóként is. Ha névutóként használjuk, akkor birtokos esetet, ha elöljárószóként, akkor partitívuszt vonz:
pihan keskellä = keskellä pihaa (az udvar közepén)
Helsingin lähellä = lähellä Helsinkiä (Helsinki közelében)

3. a főnevek többes száma, helyhatározó esetek 2

(A 35. leckében lévő első rész folytatása)
A névszók többes számú helyhatározó esetek használatáról és képzéséről szóló rész befejezéseképpen legyen szó a képzés során előforduló fokváltakozásról.

Jegyezd meg, hogy a névszók többes számú helyhatározó eseteinek képzése hasonló módon történik, mint az egyes számban, azaz:
- többes partitívuszi tő használatos az illatívusz képzésekor (= erős tő)
- egyes genitívuszi tő használatos az összes többi esetben

Példák:


 Egyes szám Többes szám

 koti - kodin koteja
 kotei- (erős tő)
 kodei- (gyenge tő)
 ház
 illatívusz
 adesszívusz
 ablatívusz
 allatívusz
 inesszívusz
 elatívusz
 kotiin





 kodilla
 kodilta
 kodille
 kodissa
 kodista
 koteihin





 kodeilla
 kodeilta
 kodeille
 kodeissa
 kodeista
 házakba
 házakon
 házakról
 házakra
 házakban
 házakból

 tyttö - tytön tyttöjä
 tyttöi- (erős tő)
 tytöi- (gyenge tő)
 lány
 illatívusz
 adesszívusz
 ablatívusz
 allatívusz
 inesszívusz
 elatívusz
 tyttöön





 tytöllä
 tytöltä
 tytölle
 tytössä
 tytöstä
 tyttöihin





 tytöillä
 tytöiltä
 tytöille
 tytöissä
 tytöistä
 lányokba
 lányokon
 lányokról
 lányokra
 lányokban
 lányokból

 poika - pojan poikia
 poiki- (erős tő
 poji- (gyenge tő)
 fiú
 illatívusz
 adesszívusz
 ablatívusz
 allatívusz
 inesszívusz
 elatívusz
 poikaan





 pojalla
 pojalta
 pojalle
 pojassa
 pojasta
 poikiin





 pojilla
 pojilta
 pojille
 pojissa
 pojista
 fiúkba
 fiúkon
 fiúkról
 fiúkra
 fiúkban
 fiúkból

 halpa - halvan halpoja
 halpoi- (gyenge tő)
 halvoi- (erős tő)
 olcsó
 illatívusz
 adesszívusz
 ablatívusz
 allatívusz
 inesszívusz
 elatívusz
 halpaan





 halvalla
 halvalta
 halvalle
 halvassa
 halvasta
 halpoihin





 halvoilla
 halviolta
 halvoille
 halvoissa
 halvoista
 olcsókba
 olcsókon
 olcsókról
 olcsókra
 olcsókban
 olcsókból

Olvasmány:
Helsingissä, Suomen pääkaupungissa, joka on samalla myös maan suurin kaupunki, on n. 500 000 asukasta. Siellä asuu siis noin 10% (prosenttia) suomalaisista. Se on myös maan tärkein teollisuus-, kauppa- ja kulttuurikaupunki.
Helsinki on noin 400 vuotta vanha. Ensimmäiset kaksisataaviisikymmentä vuotta se oli kuitenkin vain pieni kalastajakylä. Kun Helsingistä tuli Turun jälkeen maan pääkaupunki vuonna 1812, siellä oli vain 4000 asukasta. Kaupungissa ei siis ole paljon historiallisia rakennuksia,mutta se on miellyttävä kaupunki, jossa rakennukset eivät ole liian korkeita ja jossa on paljon vettä, niemiä, lahtia ja saaria ja useita suuria vihreitä puistoja. Asema Suomenlahden rannalla on antanut Helsingille nimen "Itämeren tytär".
Helsingissä on useita satamia. Eteläsatamaan saapuvat matkustajalaivat ulkomailta. Täällä etelässä on kaupungin vanhin osa. Täällä sijaitsevat presidentinlinna, yliopisto, tuomiokirkko, Suomen pankki jne. Yliopiston ja tuomiokirkon edessä on Senaatintori. Kauppatorilta, jossa joka aamu näkee satoja ja tuhansia helsinkiläisiä ostoksillaan, lähtee Mannerheimintielle päin Esplanadi, joka on Aleksanterinkadun jälkeen Helsingin ehkä tärkein liikekatu. Esplanadilla ovat useimmat tunnetut design-liikkeet sekä Runebergin patsas..
Kaupungin keskustaa ovat myös Mannerheimtien alkupää ja rautatieaseman ympäristö. Siellä on suuria tavarataloja ja muita liikkeitä, mutta on paljon muutakin: Ruotsalainen teatteri, Ateneum, Kansallisteatteri ja valkoinen, marmorinen Finlandia-talo. Mannerheimintien länsipuolella sijaitsee Eduskuntatalo. Sen jälkeen alkaa Töölö, Helsingin suurin asuntokaupunginosa, jossa sijaitsevat esim. mielenkiintoinen Temppeliaukion kirkko ja Stadion, Sibelius-monumentti sekä useat sairaalat. Lähellä Stadionia on pääkaupungin huvipuisto Linnanmäki.
Helsingin tärkeimmät teollisuusalueet ovat idässä ja pohjoisessa. Siellä on esim. Arabian posliinitehdas, joka on koko maan tunnetuimpia tehtaita.
Suomalaiset muuttavat paljon maalta suurimpiin kaupunkeihin, ja uusia lähiöitä nousee Helsinginkin ympäristöön koko ajan. Usein nämä uudet lähiöt eivät kuitenkaan sijaitse itse Helsingissä, vaan sen naapurikaupungeissa Espoossa tai Vantaalla, joissa molemmissa on jo toistasatatuhatta asukasta.Ossa Espoota on Tapiola, ulkomaillakin tunnettu "puutarhakaupunki", samoin Otaniemi, jossa sijaitsee Teknillinen korkeakoulu. Kolmas, Espoota ja Vantaata paljon pienempi kaupunki lähellä Helsinkiä on Kauniainen. Kaikista kolmesta naapurikaupungista käy paljon ihmisiä työssä Helsingissä.

Szavak:

 alas le, lefelé
 alue (-tta, -en, -ita) térség, terület
 antaa (annan, antoi, antanut) ad
 Anna minun mennä! Hadd menjek!
 asukas (-ta, asukkaan, asukkaita) lakos
 aukio (-ta, -n, -ita) tisztás, tér
 eduskunta (-a, -kunnan, -kuntia) Parlament
 elämä (-ä, -n) élet
 etelä (-ä, -n) dél (irány)
 itä (-ä, idän) kelet
 jatkaa (jatkan, jatkoi, jatkanut) folytat
 kansa (-a, -n, kansoja) nép
 kaupunginosa (-a, -n, -osia) városrész
 kilpailu (-a, -n, linnoja) verseny
 kulkea (kuljen, kulki, kulkenut) jár, járkál, vándorol
 linna (-a, -n, linnoja) vár
 länsi (länttä, lännen) nyugat
 matala (-a, -n, matalia) alacsony
 miellyttävä (-ä, -n, miellyttäviä) vonzó, bájos, kellemes
 nykyisin manapság, mostanában
 näköala (-a, -n, -aloja) kilátás
 osa (-a, -n, osia) rész
 puisto (-a, -n, -ja) park, kert
 rakennus (ta, rakennuksen, rakennuksia) épület
 rautatie (-tä, -n, rautateitä) vasút
 saaste (-tta, -en, -ita) szenny, szennyezés, mocsok
 satama (-a, -n, satamia) kikötő
 sijaita (sijaitsen, sijaitsi, sijainnut) fekszik, elhelyezkedik
 suurlähetystö (-ä, -n,-jä) nagykövetség
 teollisuus (teollisuutta, teollisuuden, teollisuuksia) ipar
 torni (-a, -n, torneja) torony
 tulli (-a, -n, tulleja) vám
 tunnettu (-a, tunnetun, tunnettuja) ismert
 tuomiokirkko (-a, -kirkon, -kirkkoja) székesegyház
 ulkomaa (-ta, -n, -maita) külföldi ország
 urheilu (-a, -n, -ja) sport
 usea (-a, -n, useita) számos, több
 vilkas (-ta, vilkkaan, vilkkaita) élénk
 ympäristö (-ä, -n, -jä) környék, környezet
 pisin leghosszabb
 alhaalla le
 porras (-ta, portaan, portaita) lépcsőfok
 ylhäällä fel
 ylös fel
 vastapäätä szemben, szemközt
 kohti felé
 tärkeä fontos

Nincsenek megjegyzések: