Magánhangzóra végződő szavak

MAGÁNHANGZÓRA VÉGZŐDŐ SZAVAK

KATTO, KATO-n

KATTO-A

- a szótári alak végén o, ö, u, y, a, ä magánhangzó van.
- a szótári alak utolsó magánhangzója nem változik ragozáskor: talo > talo-n
- partitivus = alapalak + a, ä: poika-a, tyttö-ä
- k, p, t -váltakozás lehetséges: tyttö > tyttö-ä > tytö-n
- a és ä többes számban megváltozhat: koira-lla → koiri-lla,
                             kissa-sta → kissoi-sta, pöydä-lle → pöydi-lle
- a finn nyelv leggyakoribb szótípusa

katto, katto-a, katto-on, katto-na
kato-n, kato-ssa, kato-sta, kato-lla, kato-lta, kato-lle, kato-ksi

Figyelj! Ha szó végén két magánhangzó van (vapaa, suklaa, Espoo, museo):
               → partitivus: vapaa-ta, keittiö-tä
               → illativus: vapaa-seen, keittiö-ön

 i végű szavak

Azokat a szavakat, amelyek i-re végződnek, négy külön csoportba osztjuk attól függően, hogy milyen a szótő és az egyes partitivus.
Néha nehéz eldönteni, melyik csoportba kerül egy i-végű szó. A pankki-szavak alkotják a legnagyobb csoportot. Főleg a kölcsönszavak tartoznak ide, vagyis azok a szavak, amiket német, svéd vagy angol nyelvből vett át a finn nyelv. A nemrég kölcsönzött szavakat elég könnyű felismerni, ilyenek például: bussi, turisti, tomaatti.
A többi i-végű szócsoport elég kicsi; az ide tartozó szavakat meg kell tanulnunk kívülről, hogy emlékezzünk rájuk.

PANKKI, PANKI-n

PANKKI-A

- a szótári alak utolsó magánhangzója nem változik ragozáskor: posti > posti-ssa
- partitivus = szótári alak + a, ä: pankki-a, kuppi-a
- k, p, t -váltakozás lehetséges: kuppi > kuppi-a > kupi-n
- többes számban a szótőben az i → e: panki-ssa → pankei-ssa
          kivéve a többes genitivusban: pankki-en
- az ide tartozó szavak pár kivételtől eltekintve mind kölcsönszavak
- az i-végű szavak csoportjai közül a legnagyobb

pankki, pankki-a, pankki-in, pankki-na
panki-n, panki-ssa, panki-sta, panki-lla, panki-lta, panki-lle, panki-ksi

Példák: bussi, Heli, kahvi, kaupunki, Kirsti, kuppi, lasi, malli, normaali, pankki, paperi, passi, posti, presidentti, Ruotsi, Salli, sakki, tomaatti, tunti, turisti, täti, viini, äiti

LEHTI, LEHDE-n

LEHTE-Ä

- a szótári alakban lévő i → e lesz a szótőben: järvi  > järve-ssä
- partitivusban erős tő van és e: joki > joke-a
- k, p, t -váltakozás lehetséges: joki > joke-a > joe-ssa, lahti > lahte-a > lahde-n
- többes számban a szótő e-je kiesik: lede-ssä → lehdi-ssä, mäe-llä → mäi-llä

lehti, lehte-ä, lehte-en, lehte-nä
lehde-n, lehdessä, lehde-stä, lehde-llä, lehde-ltä, lehde-lle, lehde-ksi

Példák: järvi, kaikki, kivi, lahti, lehti, niemi, nimi, ovi, pilvi, Suomi, talvi, tähti

KIELI, KIELE-n

KIEL-TÄ

- a szótári alakban lévő i → e lesz a szótőben: pieni > piene-llä
- partitivusban mássalhangzós tő van (nincs e): pieni > pien-tä, suuri > suur-ta
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban az e kiesik: suure-ssa → suuri-ssa, lapse-lla → lapsi-lla
- kicsi szócsoport

kieli, kiel-tä  
kiele-n, kiele-ssä, kiele-stä, kiele-en, kiele-llä, kiele-ltä, kiele-lle,
                                                                                   kiele-nä, kiele-ksi

Példák: mieli, puoli, tuli, tuuli, pieni, sieni, moni, uni, ääni, nuori, vuori, saari, meri, veri, (joulu)kuusi, lapsi, veitsi, lohi, liemi, lumi

Figyelj a következő szavak partitivusára:
             lapsi → las-ta, veitsi → veistä, lumi → lun-ta,
             liemi → lien-tä, meri → mer-ta, veri → ver-ta

UUSI, UUDE-n

UUT-TA

- különleges tőbeli mássalhangzó változások s → d → t: uusi > uude-n > uute-en
- partitivus: uut-ta, vuot-ta
- többes szám alanyesetében a t a szótöhöz kerül: uude-t
- a többes szám többi esetragját egyenesen a szó alapalakjához lehet illeszteni
                                             uusi-sta, uusi-a, uusi-in
- kicsi szócsoport

uusi, uut-ta, uute-en, uute-na
uude-n, uude-ssa, uude-sta, uude-lla, uude-lta, uude-lle, uude-ksi

Példák: kuukausi, kuusi (6), käsi, susi, tosi, täysi, uusi, vesi, viisi, vuorokausi, vuosi

Figyelj a következő szavakra:
               yksi > yh-tä > yhte-en > yhde-n     (kaksi)
               kansi > kant-ta > kante-en > kanne-n     (kynsi, länsi)
               varsi > vart-ta > varte-en > varre-ssa     (hirsi, korsi, virsi, sananparsi)

e-végű szavak

HUONE, HUONEE-n

HUONE-TTA

- a szótári alakban lévő e → ee lesz a szótőben: vene > venee-ssä
- partitivus: alapalak + tta, ttä: kone-tta, kirje-ttä, vaate-tta
- k, p, t váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
                                            vaate → vaattee-sta, taide → taitee-ssa
- többes számban a tőbeli ee → ei: kirjee-stä → kirjei-stä, perhee-llä → perhei-llä

huone, huone-tta    
huonee-n, huonee-ssa, huonee-sta, huonee-seen, huonee-lla,
                             huonee-lta, huonee-lle, huonee-na, huonee-ksi

Példák: amme, huone, huume, kappale, koe, kone, Laine, liikenne, osoite, ranne, sade, side, taide, tiede, tunne

Figyelj! Kivételek: kolme > kolme-a > kolme-n       itse > itse-ä > itse-n                   
                                nukke > nukke-a > nuke-n         nalle > nalle-a > nalle-n
                                pelle > pelle-ä > pelle-n              Ville > Ville-ä > Ville-n

Egyszótagos magánhangzóra végződő szavak

	partitivus	szótő	többes szám
maa	maa-ta	maa-ssa	mai-ssa	(tee, puu, pää)
voi	voi-ta	voi-sta	voi-sta	(koi)
tie	tie-tä	tie-llä	tei-llä
suo	suo-ta	suo-lla	soi-lla	(tuo, nuo)
työ	työ-tä	työ-ssä	töi-ssä	(yö, vyö)