MÁSSALHANGZÓRA
VÉGZŐDŐ SZAVAK
NAINEN, NAISE-n
|
NAIS-TA
|
- a szótári
alakban lévő nen → se lesz a szótőben: jokainen > jokaise-lla
- partitivusban mássalhangzós tő (nincs e): toinen > toise-sta > tois-ta
- többes számban a szótő e-je kiesik: lautase-lla → lautasi-lla
- nincs k, p, t -váltakozás
- eléggé általános szótípus
- partitivusban mássalhangzós tő (nincs e): toinen > toise-sta > tois-ta
- többes számban a szótő e-je kiesik: lautase-lla → lautasi-lla
- nincs k, p, t -váltakozás
- eléggé általános szótípus
nainen,
nais-ta
naise-n, naise-ssa, naise-sta, naise-en, naise-lla, naise-lta, naise-lle, naise-na, naise-ksi
naise-n, naise-ssa, naise-sta, naise-en, naise-lla, naise-lta, naise-lle, naise-na, naise-ksi
Példák:
hevonen, lautanen, Virtanen, Lahtinen, suomalainen, harvinainen, iloinen,
yleinen, punainen, sininen, valkoinen, millainen?, minkämaalainen?,
minkävärinen?, ensimmäinen, toinen, lukeminen, opiskeleminen
PUHELIN, PUHELIME-n
|
PUHELIN-TA
|
- a szótári
alakban lévő in → ime lesz a tőben: avain > avaime-t
- egyes partitivus = szótári alak + ta, tä: avain-ta, eläin-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
soitin → soittime-n, ydin → ytime-n
- többes számban a tőőbeli e kiesik: puhelime-lla → puhelimi-lla
- kicsi szócsoport
- általában az in-képző segítségével, igékből képzett, eszközt jelentő
szavak tartoznak ide: avata → avain
- egyes partitivus = szótári alak + ta, tä: avain-ta, eläin-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
soitin → soittime-n, ydin → ytime-n
- többes számban a tőőbeli e kiesik: puhelime-lla → puhelimi-lla
- kicsi szócsoport
- általában az in-képző segítségével, igékből képzett, eszközt jelentő
szavak tartoznak ide: avata → avain
puhelin,
puhelin-ta
puhelime-n, puhelime-ssa, puhelime-sta, puhelime-en, puhelime-lla, puhelime-lta, puhelime-lle, puhelime-na, puhelime-ksi
puhelime-n, puhelime-ssa, puhelime-sta, puhelime-en, puhelime-lla, puhelime-lta, puhelime-lle, puhelime-na, puhelime-ksi
Példák:
kaasutin, kirjain, kirjoitin, (tasku)laskin, pakastin, piirtoheitin, sivellin,
tuuletin, vahvistin
Kivétel! lämmin
> lämmin-tä > lämpimä-ssä
Figyelj! A puhelin-szavakhoz hasonlóan
ragozódnak a következő szavak is:
sydän > sydän-tä > sydäme-n morsian > morsian-ta > morsiame-n
sydän > sydän-tä > sydäme-n morsian > morsian-ta > morsiame-n
TYÖTÖN, TYÖTTÖMÄ-n
|
TYÖTÖN-TÄ
|
- a szótári
alakban lévő ton → ttoma, tön → ttömä: koditon >
kodittoma-lla
- partitivus = szótári alak +ta, tä: koditon-ta, isätön-tä
- többes számban a tőben lévő a, ä kiesik: rahattoma-lla → rahattomi-lla
- a ton / tön egyfajta fosztóképző: työtön mies = férfi, akinek nincs munkája
maksamaton lasku = számla, amit nem fizettek ki
- a ton / tön képzőt így illesztjük
a főnév szótövéhez: koti → kodi-ton, lapsi → lapse-ton
igéhez ésma/mä-particípiumhoz: maksama-ton, tietämä-tön
- nagy szócsoport
- partitivus = szótári alak +ta, tä: koditon-ta, isätön-tä
- többes számban a tőben lévő a, ä kiesik: rahattoma-lla → rahattomi-lla
- a ton / tön egyfajta fosztóképző: työtön mies = férfi, akinek nincs munkája
maksamaton lasku = számla, amit nem fizettek ki
- a ton / tön képzőt így illesztjük
a főnév szótövéhez: koti → kodi-ton, lapsi → lapse-ton
igéhez ésma/mä-particípiumhoz: maksama-ton, tietämä-tön
- nagy szócsoport
työtön,
työtön-tä
työttömä-n, työttömä-ssä, työttömä-stä, työttömä-än, työttömällä,
työttömältä, työttömä-lle, työttömä-nä, työttömä-ksi
työttömä-n, työttömä-ssä, työttömä-stä, työttömä-än, työttömällä,
työttömältä, työttömä-lle, työttömä-nä, työttömä-ksi
Példák:
avuton (ihminen), järjetön (ajatus), lapseton (pari), asumaton (talo),
tekemätön (työ), kuolematon (runo), uskomaton (juttu)
RAKAS, RAKKAA-n
|
RAKAS-TA
|
- a szótári
alakban lévő as → aa, äs → ää: rikas > rikkaa-t,
eräs > erää-n
- partitivus = szótári alak + ta, tä: kirkas-ta, eräs-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
tehdas > tehtaa-ssa, saapas > saappaa-t, hammas > hampaa-t
Kivétel! taivas > taivaa-n
- többes számban a szótőben lévő aa → ai, ää → äi: rakkaa-lla → rakkai-lla
- as-végű melléknevekből meglehetősen sok van
- partitivus = szótári alak + ta, tä: kirkas-ta, eräs-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
tehdas > tehtaa-ssa, saapas > saappaa-t, hammas > hampaa-t
Kivétel! taivas > taivaa-n
- többes számban a szótőben lévő aa → ai, ää → äi: rakkaa-lla → rakkai-lla
- as-végű melléknevekből meglehetősen sok van
rakas,
rakas-ta
rakkaa-n, rakkaa-ssa, rakkaa-sta, rakkaa-seen, rakkaa-lla,
rakkaa-lta, rakkaa-lle, rakkaa-na, rakkaa-ksi
rakkaa-n, rakkaa-ssa, rakkaa-sta, rakkaa-seen, rakkaa-lla,
rakkaa-lta, rakkaa-lle, rakkaa-na, rakkaa-ksi
Példák: hidas,
kekseliäs, kirkas, miehekäs, paljas, rakas, rikas, vieras, voimakas,
yritteliäs, älykäs, eräs, allas, eväs, hammas, kangas, kiuas, patsas, pensas,
rengas, varvas
Kivétel! (lásd vastaus-szavak): lihas
> lihas-ta > lihakse-t,
teräs > teräs-tä > teräkse-n, ananas > ananasta > ananakse-t
teräs > teräs-tä > teräkse-n, ananas > ananasta > ananakse-t
Figyelj! A rakkaus-szavakhoz hasonlóan
ragozódnak a következő szavak is:
kirves > kirves-tä > kirvee-n, ies > ies-tä > ikee-stä,
kevät > kevät-tä > kevää-llä
kirves > kirves-tä > kirvee-n, ies > ies-tä > ikee-stä,
kevät > kevät-tä > kevää-llä
KAUNIS, KAUNII-n
|
KAUNIS-TA
|
- a szótári
alakban lévő is → ii lesz a tőben: kallis > kallii-t, valmis >
valmii-ksi
- partitivus = szótári alak + ta: kaunis-ta, valmis-ta
- k, p, t -váltakozás lehetséges néhány szóban: raitis > raittii-lla, altis > alttii-n
- többes számban az egyik i kiesik: kauniissa talossa > kauniissa taloissa
- partitivus = szótári alak + ta: kaunis-ta, valmis-ta
- k, p, t -váltakozás lehetséges néhány szóban: raitis > raittii-lla, altis > alttii-n
- többes számban az egyik i kiesik: kauniissa talossa > kauniissa taloissa
Figyelem! Ezeknek a szavaknak az egyes és
többes számú ragozott alakjai a partitivus, genitivus és illativus kivételével
ugyanúgy néznek ki:
kauniista talosta → kauniista taloista, kaunista taloa → kauniita taloja,
kauniin talon → kauniiden talojen, kauniiseen taloon → kauniisiin taloihin
kauniista talosta → kauniista taloista, kaunista taloa → kauniita taloja,
kauniin talon → kauniiden talojen, kauniiseen taloon → kauniisiin taloihin
- nagyon
kicsi szócsoport
- vesd össze a rakas-szavakkal
- vesd össze a rakas-szavakkal
kaunis,
kaunis-ta
kaunii-n, kaunii-ssa, kaunii-sta, kaunii-seen, kaunii-lla, kaunii-lta,
kaunii-lle, kaunii-na, kaunii-ksi
kaunii-n, kaunii-ssa, kaunii-sta, kaunii-seen, kaunii-lla, kaunii-lta,
kaunii-lle, kaunii-na, kaunii-ksi
Példák:
kallis, kaunis, altis, aulis, ruumis, kauris, nauris
Kivétel! (lásd vastaus-szavak):
jänis > jänis-tä > jänikse-t (varis, anis, tennis, roskis)
jänis > jänis-tä > jänikse-t (varis, anis, tennis, roskis)
VASTAUS, VASTAUKSE-n
|
VASTAUS-TA
|
- a szótári
alak véződése a következőképpen változik ragozáskor:
us → ukse: ajatus > ajatukse-n, taivutus > taivutukse-t
ys → ykse: kysymys > kysymykse-n, erehdys > erehdykse-ssä
os → okse: kerros > kerrokse-ssa, teos > teokse-t
ös → ökse: päätös > päätökse-t, väitös > väitökse-n
es → ekse: vihannes > vihannekse-t, Johannes > Johannekse-n
- partitivus = szótári alak + ta, tä: vastaus > vastaus-ta, kysymys > kysymys-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: yllätykse-stä → yllätyksi-stä
- a szavak általában igékből képződtek: rakentaa > rakennus, hallita > hallitus
us → ukse: ajatus > ajatukse-n, taivutus > taivutukse-t
ys → ykse: kysymys > kysymykse-n, erehdys > erehdykse-ssä
os → okse: kerros > kerrokse-ssa, teos > teokse-t
ös → ökse: päätös > päätökse-t, väitös > väitökse-n
es → ekse: vihannes > vihannekse-t, Johannes > Johannekse-n
- partitivus = szótári alak + ta, tä: vastaus > vastaus-ta, kysymys > kysymys-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: yllätykse-stä → yllätyksi-stä
- a szavak általában igékből képződtek: rakentaa > rakennus, hallita > hallitus
vastaus,
vastaus-ta
vastaukse-n, vastaukse-ssa, vastaukse-sta, vastaukse-en, vastaukse-lla,
vastaukse-lta, vastaukse-lle, vastaukse-na, vastaukse-ksi
vastaukse-n, vastaukse-ssa, vastaukse-sta, vastaukse-en, vastaukse-lla,
vastaukse-lta, vastaukse-lle, vastaukse-na, vastaukse-ksi
Példák:
ajatus, saavutus, jakaus, kannustus, kokous, tapaus, hävitys, välitys, laitos,
leivos, muutos, ostos, petos, käännös, näytös, päätös, syytös, ilves,
kolmannes, neljännes
Kivétel! kirves > kirvee-n, ies >
ikee-n, mies > miehen
Figyelem! A vastaus-szótípushoz tartoznak a
következő szavak is:
teräs > teräkse-n, ananas > ananakse-t, lihas > lihakse-t, jänis > jänikse-n,
varis > varikse-t, kasvis > kasvikse-t, anis > anikse-n
teräs > teräkse-n, ananas > ananakse-t, lihas > lihakse-t, jänis > jänikse-n,
varis > varikse-t, kasvis > kasvikse-t, anis > anikse-n
A beszélt
nyelv és a szleng is-végű szavai, amikből van bőven, úgy ragozódnak, mint a vastaus-szavak,
például:
roskis > riskikse-ssa, lippis > lippikse-t, villis > villikse-n
roskis > riskikse-ssa, lippis > lippikse-t, villis > villikse-n
TOTUUS, TOTUUDE-n
|
TOTUU-TTA
|
- különleges
szótőváltakozások, (lásd uusi-szavak)
- partitivusban a szótári alakban lévő s → t: totuus > totuut-ta
- nincs k, p, t -váltakozás
- a szavak egyes számban úgy ragozódnak, mint az uusi-szavak,
többes számban pedig mint a vastaus-szavak:
totuut-ta > totuude-n (mint: uutta > uuden), totuuksi-a (mint: vastauksia)
- a szavak általában melléknévből képződtek, néha főnévből:
hyvä → hyvyys, korkea → korkeus, kirjallinen → kirjallisuus,
ystävä → ystävyys, pitkä → pituus, runo → runous
- partitivusban a szótári alakban lévő s → t: totuus > totuut-ta
- nincs k, p, t -váltakozás
- a szavak egyes számban úgy ragozódnak, mint az uusi-szavak,
többes számban pedig mint a vastaus-szavak:
totuut-ta > totuude-n (mint: uutta > uuden), totuuksi-a (mint: vastauksia)
- a szavak általában melléknévből képződtek, néha főnévből:
hyvä → hyvyys, korkea → korkeus, kirjallinen → kirjallisuus,
ystävä → ystävyys, pitkä → pituus, runo → runous
totuus,
totuut-ta, totuute-en, totuute-na
totuude-n, totuude-ssa, totuude-sta, totuude-lla, totuude-lta,
totuude-lle, totuude-ksi
totuude-n, totuude-ssa, totuude-sta, totuude-lla, totuude-lta,
totuude-lle, totuude-ksi
Példák:
pituus, salaisuus, totuus, hyvyys, syvyys, ystävyys, rakkaus, rikkaus, varkaus,
kauneus, korkeus, lempeys, runous, talous
MIES, MIEHE-n
|
MIES-TÄ
|
- nincs több
ilyen szó
- egyes partitivus = alapalak + tä
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: miehe-stä, miehi-stä
- egyes partitivus = alapalak + tä
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: miehe-stä, miehi-stä
mies,
mies-tä
miehe-n, miehe-ssä, miehe-stä, miehe-en, miehe-llä, miehe-ltä,
miehe-lle, miehe-nä, miehe-ksi
miehe-n, miehe-ssä, miehe-stä, miehe-en, miehe-llä, miehe-ltä,
miehe-lle, miehe-nä, miehe-ksi
VÄSYNYT, VÄSYNEE-n
|
VÄSYNYT-TÄ
|
- a szótári
alak végződése a következőképpen változik ragozáskor:
nut, nyt → nee: saastunut > saastunee-n, kyllästynyt > kyllästynee-llä
lut, lyt → lee: kuollut > kuollee-t, kävellyt > kävellee-t
sut, syt → see: noussut > noussee-lle, pessyt > pessee-t
rut → ree: purrut > purree-lla
- partitivus = szótári alak + ta, tä: kadonnut-ta, kyllästynyt-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő ee → ei: väsynee-llä → väsynei-llä
- ezek a szavak az igék múlt idejű participiumai
nut, nyt → nee: saastunut > saastunee-n, kyllästynyt > kyllästynee-llä
lut, lyt → lee: kuollut > kuollee-t, kävellyt > kävellee-t
sut, syt → see: noussut > noussee-lle, pessyt > pessee-t
rut → ree: purrut > purree-lla
- partitivus = szótári alak + ta, tä: kadonnut-ta, kyllästynyt-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő ee → ei: väsynee-llä → väsynei-llä
- ezek a szavak az igék múlt idejű participiumai
väsynyt,
väsynyt-tä
väsynee-n, väsynee-ssä, väsynee-stä, väsynee-seen, väsynee-llä,
väsynee-ltä, väsynee-lle, väsynee-nä, väsynee-ksi
väsynee-n, väsynee-ssä, väsynee-stä, väsynee-seen, väsynee-llä,
väsynee-ltä, väsynee-lle, väsynee-nä, väsynee-ksi
Példák:
ilmestynyt (sanomalehti), (jalkansa) katkaissut (poika), (onnettomuudessa)
loukkaantunut, (Ranskassa) opiskellut (nainen), kuollut (lintu), väsynyt (mies)
OLUT, OLUE-n
|
OLUT-TA
|
- a szótári
alak végén lévő ut → ue, yt → ye: ohut > ohue-n, kevyt >
kevye-n
- partitivus = szótári alak + ta, tä: olut-ta, lyhyt-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: lyhye-stä → lyhyi-stä
- csak néhány szó tartozik ide
- partitivus = szótári alak + ta, tä: olut-ta, lyhyt-tä
- nincs k, p, t -váltakozás
- többes számban a szótőben lévő e kiesik: lyhye-stä → lyhyi-stä
- csak néhány szó tartozik ide
olut,
olut-ta,
olue-n, olue-ssa, olue-sta, olue-en, olue-lla, olue-lta, olue-lle,
olue-na, olue-ksi
olue-n, olue-ssa, olue-sta, olue-en, olue-lla, olue-lta, olue-lle,
olue-na, olue-ksi
Példák:
kevyt, lyhyt, ohut, airut, neitsyt, olut
SÄVEL, SÄVELE-n
|
SÄVEL-TÄ
|
- a szótári
alak végződése a következőképpen alakul ragozáskor:
el → ele: kyynel > kyynele-n
en → ene: jäsen > jäsene-t
er → ere: manner > mantere-lla
ar → are: sisar > sisare-lla
- partitivus = szótári alak + ta, tä: sisar-ta, kyynel-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
manner > mantere-t, ien > ikene-t
- többes számban a tőben lévő e kiesik: sisare-lla → sisari-lla
- kicsi szócsoport
el → ele: kyynel > kyynele-n
en → ene: jäsen > jäsene-t
er → ere: manner > mantere-lla
ar → are: sisar > sisare-lla
- partitivus = szótári alak + ta, tä: sisar-ta, kyynel-tä
- k, p, t -váltakozás lehetséges, olyankor a szótő mindig erős:
manner > mantere-t, ien > ikene-t
- többes számban a tőben lévő e kiesik: sisare-lla → sisari-lla
- kicsi szócsoport
sävel,
sävel-tä
sävele-n, sävele-ssä, sävele-stä, sävele-en, sävele-llä, sävele-ltä,
sävele-lle, sävele-nä, sävele-ksi
sävele-n, sävele-ssä, sävele-stä, sävele-en, sävele-llä, sävele-ltä,
sävele-lle, sävele-nä, sävele-ksi
Példák:
askel, kyynel, nivel, höyhen, joutsen, jäsen, kämmen, siemen, manner, tanner,
askar, sisar
Kivétel! vasen > vasen-ta >
vasemma-lla
TYTÄR, TYTTÄRE-n
|
TYTÄR-TÄ
|
- a szótári
alakban lévő tar, tär → ttare, ttäre lesz a szótőben:
onnetar > onnettare-lla, tytär > tyttäre-stä
- partitivus = szótári alak + ta, tä: tytär-tä, ystävätär-tä
- a többes számban a tőben lévő e kiesik: tyttäre-llä → tyttäri-llä
- a finn nyelvben ez a tar tär egy régi nőnemű képző volt, ami annak idején általános volt (például: opettajatar - azt jelentette, hogy tanárnő), a mai nyelvben ez a képző nagyon ritka
onnetar > onnettare-lla, tytär > tyttäre-stä
- partitivus = szótári alak + ta, tä: tytär-tä, ystävätär-tä
- a többes számban a tőben lévő e kiesik: tyttäre-llä → tyttäri-llä
- a finn nyelvben ez a tar tär egy régi nőnemű képző volt, ami annak idején általános volt (például: opettajatar - azt jelentette, hogy tanárnő), a mai nyelvben ez a képző nagyon ritka
tytär,
tytär-tä
tyttäre-n, tyttäre-ssä, tyttäre-stä, tyttäre-en, tyttäre-llä, tyttäre-ltä,
tyttäre-lle, tyttäre-nä, tyttäre-ksi
tyttäre-n, tyttäre-ssä, tyttäre-stä, tyttäre-en, tyttäre-llä, tyttäre-ltä,
tyttäre-lle, tyttäre-nä, tyttäre-ksi
Példák:
kuningatar, onnetar, rakastajatar, tytär, ystävätär
Mássalhangzóra
végződő kölcsönszavak
Amikor egy
idegen nyelvű név, vagy kölcsönszó végén mássalhangzó van, a szó végére egy i
magánhangzót illesztünk a finn végződés elé:
stadion >
stadioni-a, maraton > maratoni-a, Boston > Bostoni-ssa,
John > Johni-lle, Berg > Bergi-llä, helium > heliumi-a,
Teksas > Teksasi-n, Irak > Iraki-sta
John > Johni-lle, Berg > Bergi-llä, helium > heliumi-a,
Teksas > Teksasi-n, Irak > Iraki-sta
A
leggyakoribb névszótípusok:
A névszókat
a következő módon osztjuk fel típusokba: milyen a szó szótári alakja, a szó
töve, és az egyes számú partitivusa.
Figyelj az i-végű szavak négy típusára!
Figyelj arra is, hogy melyik tőhöz illesztjük hozzá a partitivusi végződést!
Figyelj az i-végű szavak négy típusára!
Figyelj arra is, hogy melyik tőhöz illesztjük hozzá a partitivusi végződést!
I. A szótári alak végén egy magánhangzó áll.
|
|||
|
Szótári alak
|
Partitivus
|
Szótő
|
o → o
|
katto
|
katto-a
|
kato-
|
ö → ö
|
tyttö
|
tyttö-ä
|
tytö-
|
u → u
|
katu
|
katu-a
|
kadu-
|
y → y
|
sänky
|
sänky-ä
|
sängy-
|
a → a
|
kukka
|
kukka-a
|
kuka-
|
ä → ä
|
pöytä
|
pöytä-ä
|
pöydä-
|
|
|||
i → i
|
pankki
|
pankki-a
|
panki-
|
i → e
|
lehti
|
lehte-ä
|
lehde-
|
i → e
|
kieli
|
kiel-tä
|
kiele-
|
i → e
|
uusi
|
uut-ta
|
uude-
|
|
|||
e → ee
|
liike
|
liike-ttä
|
liikkee-
|
|
|||
II. A szótári alak végén két magánhangzó áll. A szótő
megegyezik az alapalakkal.
|
|||
|
vapaa
|
vapaa-ta
|
vapaa-
|
|
maa
|
maa-ta
|
maa-
|
|
keittiö
|
keittiö-tä
|
keittiö-
|
|
työ
|
työ-tä
|
työ
|
|
|||
III. A szótári alak végén mássalhangzó áll.
|
|||
nen → se
|
nainen
|
nais-ta
|
naise-
|
in → ime
|
puhelin
|
puhelin-ta
|
puhelime-
|
ton → ttoma
|
työtön
|
työtön-tä
|
työttömä-
|
|
|||
as → aa
|
rakas
|
rakas-ta
|
rakkaa-
|
is → ii
|
kaunis
|
kaunis-ta
|
kaunii-
|
us → ukse
|
vastaus
|
vastaus-ta
|
vastaukse-
|
uus → uude
|
totuus
|
totuut-ta
|
totuude-
|
|
|||
nut → nee
|
väsynyt
|
väsynyt-tä
|
väsynee-
|
ut → ue
|
olut
|
olut-ta
|
olue-
|