A melléknevek fokozása

A melléknév azt mutatja meg milyen valaki vagy valami.
A melléknév fokozható, közép- és felsőfoka van. iso → isompi → isoin 

A melléknév alapfoka azt mutatja meg, milyen valaki vagy valami.
          Tiina on mukava.

A középfokot akkor használjuk, amikor összehasonlítunk két dolgot.
          Tiina on mukavampi kuin Niina.

A felsőfokot akkor használjuk, amikor három vagy több dolgot hasonlítunk egymáshoz.
          Minusta Tiina on maailman mukavin ihminen.

A KÖZÉP- ÉS FELSŐFOK KÉPZÉSE

A középfok és a felsőfok jelét (mpi és in) a melléknév szótövéhez illesztjük.

nominativus: heikko
szótő: heiko-
középfok: heiko-mpi
felsőfok: heiko-in

Középfok   (isompi)

heikko (heiko-) > heikompi, makea (makea-) > makeampi, suuri (suure-) > suurempi, terve (tervee-) > terveempi, rikas (rikkaa-) > rikkaampi, iloinen (iloise-) > iloisempi, mauton (mauttoma-) > mauttomampi, väsynyt (väsynee-) > väsyneempi, kevyt (kevye-) > kevyempi

• Figyelj! A kétszótagú szavak szótövében lévő a és ä → e:
            vanha > vanhempi, halpa (halva-) > halvempi, syvä > syvempi
• Figyelj! hyvä > parempi, pitkä > pitempi, lyhyt (lyhye-) > lyhyepi ~ lyhempi 

Felsőfok   (isoin)

A felsőfok in jele hatással van a szó tövének utolsó magánhangzójára, a következő módon:

o, ö, u, y nem változik:
          helppo (helpo-) > helpoin, tuttu (tutu-) > tutuin
a, ä, e kiesik:
          halpa (halva-) > halvin, suuri (suure-) > suurin
i, ii → e:
          kiltti (kilti-) > kiltein, kaunis (kaunii-) > kaunein
VV → V (két azonos  magánhangzóból az egyik kiesik):
          rakas (rakkaa-) > rakkain, terve (tervee-) > tervein

• Figyelj! hyvä > paras ~ parhain, uusi > uusin, pitkä > pisin, lyhyt > lyhyin ~ lyhin
• Figyelj! usea > useimmat (többesszám!)   

A KÖZÉP- ÉS FELSŐFOK RAGOZÁSA

A közép- és felsőfok jele a következőképpen változik a ragozáskor:
          Középfok: mpi ⇒ egyes számban → mpa, mma, többes számban → mpi, mmi
          Felsőfok: in ⇒ egyes számban → impa, imma, többes számban → impi, immi

A jelben mássalhangzó váltakozás történik (mm ~ mp). Különösen figyelj arra, hogy melyik esetben van a jelben erős fok → mpa, mpi; impa, impi:

Egyes szám:

	Középfok	Felsőfok
nominativus	isompi	isoin
partitivus	isompa-a	isoin-ta (isoimpa-a)
illativus	isompa-an	isoimpa-an
essivus	isompa-na	isoimpa-na
genitivus	isomma-n	isoimma-n
inessivus	isomma-ssa	isoimma-ssa
elativus	isomma-sta	isoimma-sta
adessivus	isomma-lla	isoimma-lla
ablativus	isomma-lta	isoimma-lta
allativus	isomma-lle	isoimma-lle
translativus	isomma-ksi	isoimma-ksi

Többes szám:

	Középfok	Felsőfok
nominativus	isomma-t	isoimma-t
partitivus	isompi-a	isoimpi-a
genitivus	isompi-en	isoimpi-en
illativus	isompi-in	isoimpi-in
essivus	isompi-na	isoimpi-na
inessivus	isommi-ssa	isoimmi-ssa
elativus	isommi-sta	isoimmi-sta
adessivus	isommi-lla	isoimmi-lla
ablativus	isommi-lta	isoimmi-lta
allativus	isommi-lle	isoimmi-lle
translativus	isommi-ksi	isoimmi-ksi

• Figyelj! A felsőfok egyes partitivusának két alakja van: isoin-ta és isoimpa-a. Az első alak általánosabb.
• Figyelj! A közép- és felsőfok ragos alakjai eléggé hasonlóan nézek ki:
  isommassa - isoimmassa, isompiin - isoimpiin  
• Figyelj! A hyvä melléknév felső foka: paras és parhain. A paras talán egy kicsit általánosabb.
  paras: úgy ragozódik, mint a rakas-típusú szavak (szótő: parhaa-)
  parhain: úgy ragozódik, mint más in-végű felsőfokú szavak

A KÖZÉP- ÉS A FELSŐFOK HASZNÁLATA

A középfokot akkor használjuk, amikor összehasonlítunk két embert, tárgyat, vagy anyagot. A középfoknál a kumpi kérdőszót használjuk. Ugyanúgy ragozódik, mint a melléknév középfoka.

Kumpi on vanhempi, Joni vai Ville? - Melyikük az idősebb, Joni vagy Ville?
Joni on vähän vanhempi kuin Ville. - Joni egy kicsit idősebb Villénél.
Kummalla on vaaleampi tukka? - Melyiküknek van szőkébb haja?
Villellä on vaaleampi tukka kuin Jonilla. - Villének szőkébb a haja, mint Joninak.

• Figyelj! A középfok + kuin + nominativus szerkezet helyett használhatjuk a partitivus + középfok szerkezetet is:
            Joni on vanhempi kuin Ville. = Joni on Villeä vanhempi.
  A partitivus + középfok szerkezet alanyként és határozószóként is használható:
            Minua nuoremmat ovat käyneet peruskoulua.
            = Ne, jotka ovat minua nuorempia,        }  ovat käyneet peruskoulua.
                      jotka ovat nuorempia kuin minä,
• Figyelj! vanhemmat (= isä ja äiti) - úgy ragozódik, mint a középfok!
            Vanhempani asuvat Helsingissä.
            Vanhemmillani on ksämökki Lohjalla.

A felsőfokot akkor használjuk, amikor három vagy több embert, tárgyat vagy dolgot hasonlítunk össze.

Kuka meistä on vanhin? - közülünk ki a legidősebb?
Kuka teistä kolmesta on nuorin? - Hármótok közül ki a legfiatalabb?
Menen ylimpään kerrokseen. - A legfelső emeletre megyek.

Figyelj a következő predikatív (állítmányi névszói) mondatokra:

• a felsőfok többes partitivusban van = yksi + felsőfok többes elatívuszban 
            Tokio on maailman suurimpia kaupunkeja.
            = Tokio on yksi maailman suurimmista kaupungeista.  
• mitä + felsőfok (úgynevezett abszolút felsőfok)
            Ilma oli mitä ihanin. = Ilma oli oikein ihana. (Az idő a lehető legjobb volt.)

A MELLÉKNÉV FOKAINAK BŐVÍTMÉNYEI

A melléknév előtt lehet valamilyen bővítmény, egy szó, ami kiemeli, hangsúlyozza, erősíti vagy enyhíti a melléknevet: oikein iso, vielä isompi, kaikkein isoin

Mindegyik foknak saját bővítménye van.

Alapfok   

hyvin	Hän on hyvin hauska.	Ő nagyon kedves.
oikein	Tuo on oikein kiva.	Az nagyon jó.
melko, aika	Tämä on melko helppoa.	Ez meglehetősen könnyű.
kamalan*	Tämä on kamalan mukavaa.	Ez szörnyen kellemes.
hirveän*	Oliko tentti hirveän vaikea?	Borzasztóan nehéz volt a vizsga?
yhtä (kuin)	Liisa on yhtä vanha kuin Kaisa.	Liisa annyi idős, mint Kaisa.

* A melléknevek genitivusát a melléknév alapfokának bővítményeként használhatjuk. Figyelj a jelentésre!
Tämä on erityisen tärkeä asia. = hyvin tärkeä
Juhlat olivat mahdottoman mukavat. = erittäin mukavat
Olimme valtavan upeassa hotellissa. = todella upeassa
Asunnot ovat hävyttömän kalliita. = liian kalliita

A beszélt nyelvben az ezekhez a melléknevekhez tartozó (gyakran túlzó) bővítményeket rendkívül sokszor használják:
          Siellä oli älyttömän kivaa. = todella kivaa
          Se oli mielettömän hauskaa. = hyvin hauskaa

Középfok

paljon	Hän on paljon vanhempi kuin minä	Sokkal idősebb, mint én.
vähän	Ville on vähän nuorempi kuin Joni.	Ville kicsit fiatalabb mint Joni.
vielä	Turku on vielä vanhempi kuin Rauma.	Turku még aumánál is idősebb.
ei yhtään	Se ei ole yhtään kalliimpi kuin tuo.	Ez egyáltalán nem drágább, mint az.
yhä	Ilmat muuttuvat yhä kurjemmiksi.	Az idő egyre cudarabbá vált.
mitä - sitä / sen	Mitä isompi asunto sitä / sen kalliimpi se on.	Minél nagyobb a lakás, annál drágább.

Felsőfok

kaikkein (genitivus)	Maija on kaikkein mukavin.	Maija a legeslegkedvesebb.
maailman	Kuka on maailman rikkain ihminen?	Ki a világ leggazdagabb embere?
Suomen, Euroopan	Mikä on Suomen pohjoisin kaupunki?	Mi Finnország legészakibb városa?
Helsingin stb.	Olimme Helsingin parhaassa diskossa.	Helsinki legnagyobb diszkójában voltunk.
toiseksi	Hän oli kilpailun toiseksi paras.	Ő volt a verseny második leggjobbja.
kolmanneksi stb.	Pekka on kolmanneksi nuorin.	Pekka a harmadik legfiatalabb.