Puhelinkeskustelu - Telefonbeszélgetés
| Rouva Whitney soittaa neiti Jalavalle (puhelin soi. Joku vastaa puhelimeen.) | Whitney asszony telefonál Jalava kisasszonynak (a telefon csöng, valaki beleszól a telefonba.) |
| Jalavalla. | Jalava. |
| Täällä on rouva Whitney. Onko Kaarina Jalava tavattavissa? | Itt Whitney asszony. Beszélhetek Kaarina Jalavával? |
| Hetkinen, olkaa hyvä. | Egy pillanat, legyen szíves (várjon, legyen szíves) |
| Kaarina Jalava puhelimessa. | Kaarina Jalava vagyok |
| Hyvää iltaa, täällä puhuu Jane Whitney. Anteeksi, että minä häiritsen näin myöhään. | Jó estét, Jane Whitney vagyok. Bocsánat, hogy ilyen későn zavarom. |
| Ei se mitään. | Semmi gond. |
| Tehän annatte suomen kielen tunteja ulkomaalaisille? | Ön az, aki finn nyelvórákat ad külföldieknek? |
| Niin, annan. Mutta tehän osaatte puhua suomea. | Igen. De Ön tud finnül beszélni. |
| Minä osan vähän, mutta en tarpeeksi. Ja minä ymmärrän huonosti, varsinkin jos ihmiset puhuvat liian nopeasti. Minä haluaisin ottaa keskustelutunteja. | Tudok egy kicsit, de nem eléggé. És nem értek mindent, főleg ha az emberek túl gyorsan beszélnek. Szeretnék néhány párbeszéd-órát venni. |
| Montako tuntia viikossa te ottaisitte? | Hány órát venne hetente (hány alkalommal jönne hetente)? |
| Voisinkohan minä saada kaksi tuntia? | Lehetséges, hogy két órát kapjak? |
| Kyllä se sopii. Te voitte tulla päivällä, eikö niin? | Igen, megfelel. Tud jönni napközben, ugye? |
| Valitettavasti en. Minä olen työssä neljään saakka. | Sajnos nem. Négyig dolgozom. |
| Sopisiko teille sitten kahdeksalta tiistaina ja perjantaina? | Akkor megfelelő önnek kedden és pénteken nyolctól? |
| Anteeksi, minä en ymmärrä. Voisitteko te toistaa? – Perjantai ei sovi oikein hyvin, me menemme silloin usein maalle. Jos teillä olisi aikaa esimerkiksi torstaina, se olisi parempi. | Bocsánat, nem értem. Meg tudná ismételni? - Péntek nem igazán jó nekem, olyankor gyakran vidékre megyünk. Ha önnek lenne ideje mondjuk csütörtökön, az jobb lenne. |
| Selvä, torstai-iltana samaan aikaan. Kuinka pian te tahtoisitte aloittaa, ylihuomennako jo? | Rendben, csütörtök este, ugyanabban az időben. Milyen hamar akarja kezdeni, már holnapután? |
| Se sopisi oikein hyvin. Saisinko kysyä, paljonko yksi tunti maksaa? | Az nagyon megfelelő lenne. Megkérdezhetném, hogy mennyibe kerül egy óra? |
| … euroa. Te voitte maksaa joka kerta tai kerran kuussa, aivan kuten te itse tahdotte. | ... euro. Fizetheti alkalmanként, vagy egyszer egy hónapban, ahogy ön szeretné. |
| No, sitten kai kaikki on selvää. Olen siellä ylihuomenna tasan kello kahdeksan. | Na, akkor talán minden rendben. Holnapután ott vagyk, pontban nyolckor. |
| Näkemiin, tervetuloa! | Viszontlátásra, várom! |
Kun soitat firmaam:
- Suksi Oy, hyvää päivää.
- Saanko johtaja Lammio.
- Numero on varattu, voitteko odottaa?
- Kyllä kiitos.
- Suksi Oy, hyvää päivää.
- Saanko johtaja Lammio.
- Numero on varattu, voitteko odottaa?
- Kyllä kiitos.
Lintu osaa lentää.
Ihminen ei osaa. Mutta hän voi lentää lentokoneella.
Ihminen ei osaa. Mutta hän voi lentää lentokoneella.
kerran / kaksi kertaa päivässä, viikossa, kuussa
sitten – silloin
Klo 7 nousen, sitten (= sen jälkeen) syön.
Soittakaa klo 18, silloin (siihen aikaan, sillä hetkellä) olen kotona.
Klo 7 nousen, sitten (= sen jälkeen) syön.
Soittakaa klo 18, silloin (siihen aikaan, sillä hetkellä) olen kotona.
Nyelvtan:
1. Az igék törzsalakjai
Mostanra megismerhettük az igék három legfontosabb alakját. Az összes többi igealak ezekből képződik.
| 1) szótári alak | 2) jelen idő | 3) múlt idő | |
| puhua típusú igék | laulaa | laulan | lauloi |
| nukkua | nukun | nukkui | |
| tietää | tiedän | tiesi | |
| tulla típusú igék | ajatella | ajattelen | ajatteli |
| haluta típusú igék | tavata | tapaan | tapasi |
A puhua típusú igék esetében az 1) számú oszlop megmutatja, hogy az egyes és többes szám harmadik személynél a k p t váltakozás esetében erős fok van (nukkuu / nukkui, nukkuvat / nukkuivat).
A 2) számú oszlop pedig azt mutatja, hogy a két másik személy esetében gyenge fok van (nukun / nukuin, nukut / nukuit).
A 3) oszlop megmutatja a tővégi magánhangzó váltakozást, valamint azt, hogy milyen esetben változik a t s-re (tietää igék).
A 2) számú oszlop pedig azt mutatja, hogy a két másik személy esetében gyenge fok van (nukun / nukuin, nukut / nukuit).
A 3) oszlop megmutatja a tővégi magánhangzó váltakozást, valamint azt, hogy milyen esetben változik a t s-re (tietää igék).
A tulla és haluta típusú igéknél a 2) oszlop megmutatja, hogy k p t váltakozás esetében jelen és múlt időnél mindig erős fok van.
Jegyezd meg, hogy a tehdä és nähdä igék kivételt képeznek ez alól a szabály alól.
Az igék e három törzsalakjának memorizálását mindenkinek nagyon ajánlom.
Az igék e három törzsalakjának memorizálását mindenkinek nagyon ajánlom.
2. Néhány segédige
Bizonyos igék vonzata lehet egy másik ige főnévi igenévi alakja, hogy kiegészítse annak jelentését. Lássunk most néhány ilyen segédigét:
| aikoa (aion, aikoi) | szán, szándékozik | Aion lähteä. | Szeretnék elindulni. |
| haluta (haluan, halusi) | akar, szeretne | Haluatko syödä? | Kérsz enni? |
| tahtoa (tahdon, tahtoi) | akar, szeretne | Tahdotko syödä? | |
| osata (osaan, osasi) | ismer, tud | Osaako hän uida? | Tud úszni? |
| voida (voin, voi) | képes, tud | En voi auttaa. | Nem tudok segíteni. |
| saada (saan, sai) | megenged, lehet | Saanko selittää? Et saa unohtaa. | Megmagyarázhatom? Nem felejtheted el. |
| täytyä (täytyy, täytyi) | kell | Meidän täytyy lähteä heti. | Azonnal indulnunk kell. |
3. A feltételes mód jelen ideje
| Kijelentés | Tagadás | ||
| sanoisin | mondanám | en sanoisi | nem mondanám |
| sanoisit | mondanád | et sanoisi | nem mondanád |
| sanoisi | mondaná | ei sanoisi | nem mondaná |
| sanoisimme | mondanánk | emme sanoisi | nem mondanánk |
| sanoisitte | mondanátok | ette sanoisi | nem mondanátok |
| sanoisivat | mondanák | eivät sanoisi | nem mondanák |
| Kérdés | Negatív kérdés | ||
| sanoisiko hän? | Mondaná-e? | eikö hän sanoisi? | Ugye nem mondaná? |
A feltételes mód jelen idejét úgy képezzük, hogy az -isi- módjelet beillesztjük a szótő és a személyrag közé.
A személyragok ugyanazok, mint a jelen időnél, azzal a kivétellel, hogy egyes szám harmadik személynél nincs személyrag.
A személyragok ugyanazok, mint a jelen időnél, azzal a kivétellel, hogy egyes szám harmadik személynél nincs személyrag.
A szótő úgy képződik az egyes szám harmadik személynél, hogy a jelen idejű alak utolsó magánhangzója kiesik:
| (sanoa) | sanoo | sanoisi |
| (tilata) | tilaa | tilaisi |
| (löytää) | löytää | löytäisi |
| (voida) | voi | voisi |
Ha az ige jelen idő egyes szám harmadik személyének végződése -ee vagy -ii, akkor mindkettő kiesik, és ehhez a szótőhöz illesztjük az -isi jelet:
| (nähdä) | näkee | näkisi |
| (oppia) | oppii | oppisi |
A következő igéknél a feltételes mód képzése nem a fenti szisztéma szerint képződik:
| (olla) | on | olisi |
| (käydä) | käy | kävisi |
| (juoda) | juo | joisi |
| (syödä) | syö | söisi |
| (viedä) | vie | veisi |
- tuoda, suoda, luoda ugyanúgy ragozódik, mint a juoda
- lyödä ugyanúgy ragozódik, mint a syödä
- lyödä ugyanúgy ragozódik, mint a syödä
Feltételes mondatok:
Jos minulla olisi rahaa, ostaisin talon. - Ha lenne pénzem, vennék egy házat.
Jos tietäisitte kaiken, ymmärtäisitte häntä. - Ha tudnátok mindent (amit kell), megértenétek őt.
Jos tietäisitte kaiken, ymmärtäisitte häntä. - Ha tudnátok mindent (amit kell), megértenétek őt.
A finn nyelvben feltételes módot használnak "jos" (ha) kezdetű mondatokban.
Az udvariasság kifejezése feltételes móddal:
Voisinko saada lasin kylmää vettä? - Kaphatnék egy pohár hideg vizet?
Etkö haluaisi levätä vähän? - Nem szeretnél pihenni egy kicsit?
Haluaisin kilon tätä lihaa. - Kérnék ebből a húsból egy kilót.
Etkö haluaisi levätä vähän? - Nem szeretnél pihenni egy kicsit?
Haluaisin kilon tätä lihaa. - Kérnék ebből a húsból egy kilót.
Ha a feltételes módot kérdésben vagy kérésben használjuk, némi habozás hallatszódik ki a mondanivalóból, ennél fogva jóval udvariasabb az egész.
Olvasmány:
Ulla tiesi jo joulukuussa, mitä hän tekisi seuraavalla lomalla: hän matkustaisi Italiaan. Hän ottaisi ensin italian tunteja. Helsingissä olisi varmasti helppo löytää joku, joka opettaisi hänelle tätä kaunista kieltä; Helsingissähän on niin paljon ulkomaalaisia. „Onkohan italia vaikea kieli?” hän ajatteli. „Ei kai.” Hän osasi jo sanoa „mamma mia” ja „ciao”. Niin, sitten hän menisi kesätyöhön. Kyllähän nuori ihminen joka haluaa tehdä työtä, aina löytäisi jonkin työpaikan. Hän olisi työssä viikonloppunakin ja saisi sillä tavalla enemmän rahaa. Hänellä olisi aika paljon rahaa heinäkuun lopussa. Sen jälkeen hän ostaisi interraillipun ja matkustaisi elokuun ajan Italiassa toisesta kaupungista toiseen. Hän kävisi Venetsiassa ja katselisi sitä gondolista. Hän kävisi Firenzessä, ottaisi kuvia Rooman Pietarinkirkosta ja näkisi ehkä itse paavin. Hän menisi Napoliin ja Caprille, hän uisi sinisessä Välimeressä, hän ostaisi elegantteja italialaisia vaatteita. Ei, eihän hänellä olisi niin paljon rahaa, että hän voisi ostaa niitä. Mutta voisihan hän katsella niitä, se ei maksaisi mitään. Ja jos hänellä olisi oikein hyvä onni, hän tapaisi ehkä nuoren miehen, jolla olisi mustat silmät ja joka tanssisi kuin nuori Nurejev.
Mutta aina ei käy niin kuin Ullat ajattelevat ja toivovat. Ensin oli vaikea löytää opettajaa. Sitten opettaja oli huono – tai ehkä Ullalla oli huono kielipää. Yhden lesätyöpaikan Ulla kyllä löysi, mutta firma oli niin kaukana ja palkka niin pieni, että Ullan täytyi sanoa kiitos ei. Mutta pian sen jälkeen onni kääntyi: Ulla tapasi Karin. Karilla oli harmaat silmät, hän oli ujo ja tanssi niin kuin ujo suomalainen poika tanssii. Mutta hän piti Ullasta hirveästi ja Ulla piti hänestä hirveästi, ja molemmat ovat nyt hyvin onnellisia. Voi olla, että he menevät Italiaan häämatkalle, jos heillä on tarpeeksi rahaa. Jos ei, he menevät Kuopioon, josta Kari on kotoisin. Ja sekin on ihan kivaa.
Szavak:
| aloittaa (aloitan, aloitti) | kezd |
| eikö niin? | ugye? |
| esimerkki (-ä-merkin-merkkejä) | példa |
| esimerkiksi | például |
| -han, -hän | biz'a, ám; nyomatékosító segédszócska (néha lefordíthatatlan) |
| Pekkahan sen teki, en minä. | Pekka csinálta ám, nem én. |
| Sinähän tiedät sen. | Úgyis tudod azt. |
| Koskahan kurssi alkaa? | Mikor is kezdődik a kurzus? |
| Onkohan Ville kotona? | Otthon van-e Ville? |
| häiritä (häiritsen, häiritsi) | zavar |
| joka (jotakuta, jonkun, joitakuita) | ami |
| keskustella (keskustelen, keskusteli) | beszélgetni |
| kuu (-ta-n kuita) | -hó, hónap (nagybetűvel: Hold) |
| näin | így, ilyen |
| näin iso | ilyen nagy |
| osata (osaan, osasi) | tud, képes |
| pian | nemsokára, hamar |
| saakka | -ig |
| iltaan saakka | estig |
| Turkuun, Tampereelle saakka | Turkuig, Tamperéig |
| tammikuusta saakka | januártól |
| silloin | akkor |
| soida (soin, soi) | csenget, szól |
| sopia (sovin, sopi) | megfelel |
| tahtoa (tahdon, tahtoi) | akar, szeretne |
| tasan | pont, pontosan |
| tavattavissa | található |
| toistaa (toistan, toisti) | ismétel |
| valitettavasti | sajnos |
| varsinkin | főleg |
| ylihuomenna | holnapután |
| johtaja (-a-n johtajia) | igazgató |
| lintu (-a linnun lintuja) | madár |
| odottaa (odotan, odotti) jotakin | vár |
| osakeyhtiö (-tä-n-itä) | részvénytársaság |
| varattu (-a varatun varattuja) | foglalt |
