SZÓTŐ
A finn nyelv
szavait úgy ragozhatjuk, hogy a szóhoz végződéseket illesztünk. A szónak azt az
alakját, amihez a végződést rakjuk, szótőnek hívjuk.
szótári alak
|
tő
|
+ végződés
|
|
tyttö
|
tytö-
|
+ stä
|
tytöstä
|
nainen
|
naise-
|
+ lla
|
naisella
|
rakas
|
rakkaa-
|
+ lle
|
rakkaalle
|
Gyakran a
szó töve ugyanolyan, mint a szó szótári alakja:
talo
|
talo-
|
+ ssa
|
talossa
|
kissa
|
kissa-
|
+ sta
|
kissasta
|
päivä
|
päivä
|
+ llä
|
päivällä
|
Néha a szótő
némileg különbözik az szótári alaktól:
huone
|
huonee-
|
+ ssa
|
huoneessa
|
lapsi
|
lapse-
|
+ n
|
lapsen
|
ihminen
|
ihmise-
|
+ t
|
ihmiset
|
Egy szónak
lehet két különböző töve is:
gyenge magánhangzós tő: (tyttö →) tytö-llä
erős magánhangzós tő: tyttö-ä
gyenge magánhangzós tő: (tyttö →) tytö-llä
erős magánhangzós tő: tyttö-ä
magánhangzós tő: (kieli→) kiele-n
mássalhangzós tő: kiel-tä
mássalhangzós tő: kiel-tä
Mindegyik
szónak van magánhangzós töve, amihez hozzáillesztjük szinte az összes
esetragot. Erre gondolunk, amikor a "szótő" kifejezést használjuk.
Vannak olyan esetek, amikor a végződést a szó mássalhangzós tövéhez illesztjük:
szótári alak: pieni, nainen
szótő: piene-, naise-
egyes partitivus: pien-tä, nais-ta
szótári alak: pieni, nainen
szótő: piene-, naise-
egyes partitivus: pien-tä, nais-ta
A főneveket
csoportosítani szokás aszerint, hogy a szónak milyen a szótári alakja, a szótöve
és az egyes partitivusi alakja.
A főnevek
három fontos alakja, amit meg kell tanulni, tehát a következő:
egyes szám alanyeset, vagyis a szótári alak kieli, nainen, tyttö
szótő kiele-, naise-, tytö-
egyes szám partitivus kiel-tä, nais-ta, tyttö-ä
egyes szám alanyeset, vagyis a szótári alak kieli, nainen, tyttö
szótő kiele-, naise-, tytö-
egyes szám partitivus kiel-tä, nais-ta, tyttö-ä
A főnevek
többes tövében a többes szám jele az i, ami megváltoztathatja a szótő
utolsó magánhangzóját (lásd Főnevek többes száma című részt):
naise-sta → naisi-sta, panki-ssa → pankei-ssa,
kissa-lla → kissoi-lla, koira-lla → koiri-lla
naise-sta → naisi-sta, panki-ssa → pankei-ssa,
kissa-lla → kissoi-lla, koira-lla → koiri-lla
A finn
főneveket szótípusokra oszthatjuk a szerint, hogy milyen módon ragozódnak,
vagyis milyen a szó töve.
A csoportosítás kiindulópontja a szó szótári alakja (alanyesete), a szó töve,
és a szó egyes számú partitivusa.
A szavakat
két alapcsoportba lehet osztani:
Magánhangzóra végződő szavak: talo, tyttö, poika, kesä, lehti, kieli, uusi, huone
Mássalhangzóra végződő szavak: nainen, työtön, kaunis, olut, jäsen, sisar
Magánhangzóra végződő szavak: talo, tyttö, poika, kesä, lehti, kieli, uusi, huone
Mássalhangzóra végződő szavak: nainen, työtön, kaunis, olut, jäsen, sisar
Különleges
szótípusba tartoznak a kolmas (lásd Számnevek), suurempi és suurin
(lásd Melléknevek fokozása) szavak.
A következő
felsorolásban először a szavak kulcsalakjai szerepelnek:
alanyeset: PANKKI, szótő: PANKKI-n, egyes partitivus: PANKKI-A
alanyeset: PANKKI, szótő: PANKKI-n, egyes partitivus: PANKKI-A
Ezután
látható az szó összes egyes számban használatban lévő esetragja, a következő
módon:
nominativus, partitivus, illativus, essivus
genitivus, inessivus, elativus, adessivus, ablativus, allativus, translativus
nominativus, partitivus, illativus, essivus
genitivus, inessivus, elativus, adessivus, ablativus, allativus, translativus
Így látjuk,
hogy abban a szótípusban melyik tőhöz milyen végződést illesztünk.
.