A névszók ragozási típusai

SZÓTŐ

A finn nyelv szavait úgy ragozhatjuk, hogy a szóhoz végződéseket illesztünk. A szónak azt az alakját, amihez a végződést rakjuk, szótőnek hívjuk.

szótári alak	tő	+ végződés
tyttö	tytö-	+ stä	tytöstä
nainen	naise-	+ lla	naisella
rakas	rakkaa-	+ lle	rakkaalle

Gyakran a szó töve ugyanolyan, mint a szó szótári alakja:

talo	talo-	+ ssa	talossa
kissa	kissa-	+ sta	kissasta
päivä	päivä	+ llä	päivällä

Néha a szótő némileg különbözik az szótári alaktól:

huone	huonee-	+ ssa	huoneessa
lapsi	lapse-	+ n	lapsen
ihminen	ihmise-	+ t	ihmiset

Egy szónak lehet két különböző töve is:
          gyenge magánhangzós tő: (tyttö →) tytö-llä
          erős magánhangzós tő: tyttö-ä

          magánhangzós tő: (kieli→) kiele-n
          mássalhangzós tő: kiel-tä

Mindegyik szónak van magánhangzós töve, amihez hozzáillesztjük szinte az összes esetragot. Erre gondolunk, amikor a "szótő" kifejezést használjuk.
 

Vannak olyan esetek, amikor a végződést a szó mássalhangzós tövéhez illesztjük:
          szótári alak:             pieni, nainen
          szótő:                     piene-, naise-
          egyes partitivus:    pien-tä, nais-ta

A főneveket csoportosítani szokás aszerint, hogy a szónak milyen a szótári alakja, a szótöve és  az egyes partitivusi alakja.

A főnevek három fontos alakja, amit meg kell tanulni, tehát a következő:
          egyes szám alanyeset, vagyis a szótári alak     kieli, nainen, tyttö
          szótő                                                        kiele-, naise-, tytö-
          egyes szám partitivus                               kiel-tä, nais-ta, tyttö-ä

A főnevek többes tövében a többes szám jele az i, ami megváltoztathatja a szótő utolsó magánhangzóját (lásd Főnevek többes száma című részt):
          naise-sta → naisi-sta, panki-ssa → pankei-ssa,
          kissa-lla → kissoi-lla, koira-lla → koiri-lla

A finn főneveket szótípusokra oszthatjuk a szerint, hogy milyen módon ragozódnak, vagyis milyen a szó töve.
 

A csoportosítás kiindulópontja a szó szótári alakja (alanyesete), a szó töve, és a szó egyes számú partitivusa.

A szavakat két alapcsoportba lehet osztani:
Magánhangzóra végződő szavak: talo, tyttö, poika, kesä, lehti, kieli, uusi, huone
Mássalhangzóra végződő szavak: nainen, työtön, kaunis, olut, jäsen, sisar

Különleges szótípusba tartoznak a kolmas (lásd Számnevek), suurempi és suurin (lásd Melléknevek fokozása) szavak.

A következő felsorolásban először a szavak kulcsalakjai szerepelnek:
          alanyeset: PANKKI, szótő: PANKKI-n, egyes partitivus: PANKKI-A

Ezután látható az szó összes egyes számban használatban lévő esetragja, a következő módon:
     nominativus, partitivus, illativus, essivus
     genitivus, inessivus, elativus, adessivus, ablativus, allativus, translativus

Így látjuk, hogy abban a szótípusban melyik tőhöz milyen végződést illesztünk.

MAGÁNHANGZÓRAVÉGZŐDŐ SZAVAK

MÁSSALHANGZÓRAVÉGZŐDŐ SZAVAK

.