A RAGOZOTT
NÉVSZÓK HASZNÁLATA
A finn nyelv
ragozott alakjainak konkrét alapjelentésük van, de ezen kívül más szerepük is
van - gyakran ugyanaz, mint az indoeurópai nyelvekben a prepozíciónak. A finn
nyelvet a "vonzatok" nyelvének is lehetne nevezni. A vonzat azt
jelenti, hogy a szóval együtt lévő másik szó (a szó bővítménye) meghatározott
alakban van.
Példák: Tämä
on tarina pienestä pojasta. (tarina + elatiivi) - Ez egy kisfiúról szóló
történet .
Oletko kateellinen hänelle? (kateellinen + allatiivi) - Irigykedsz rá?
Haluaisin tutustua häneen. (tutustua + illatiivi) - Szeretnék megismerkedni vele.
Pidän sinusta. (pitää + elatiivi) - Kedvellek téged.
Oletko kateellinen hänelle? (kateellinen + allatiivi) - Irigykedsz rá?
Haluaisin tutustua häneen. (tutustua + illatiivi) - Szeretnék megismerkedni vele.
Pidän sinusta. (pitää + elatiivi) - Kedvellek téged.
Eléggé általános
hogy az igéknek van vonzatuk. Ez azt jelenti, hogy az ige bővítménye, vagyis az
igéhez kapcsolódó melléknév meghatározott ragozott alakban van. Az ige vonzata eléggé
egyértelmű akkor, amikor a cselekvés helyéről vagy irányáról beszélünk:
Juoksin
metsään. = Befutottam
az erdőbe.
Juoksin metsässä. = Az erdőben futottam.
Juoksin metsästä.
= Kifutottam az erdőből.
Otan kirjat kassista ja panen ne hyllylle. = Kiveszem a könyvet a szatyorból és felrakom a polcra.
Otan kirjat kassista ja panen ne hyllylle. = Kiveszem a könyvet a szatyorból és felrakom a polcra.
Ezzel a
módszerrel nem mindig lehet logikusan következtetni az ige vonzatára. A
kötelező vonzatokat bizony meg kell tanulni kívülről.
Az igéknek akár két
vonzatuk is lehet. Ilyenkor csak a határozószó (vagy a tárgy) ragozott alakja
mutatja meg a szó, vagy a mondat jelentését:
Lainasin
kirjan Liisalta. = Könyvet
kölcsönöztem Liisától.
Lainasin kirjan Liisalle. = Könyvet adtam kölcsön Liisának.
Uskon sinua. = Hiszek neked. Uskon Jumalaan. = Hiszek Istenben.
Lainasin kirjan Liisalle. = Könyvet adtam kölcsön Liisának.
Uskon sinua. = Hiszek neked. Uskon Jumalaan. = Hiszek Istenben.
Konkrét szó vagy
anyagnév vagy absztrakt szó
Amikor
a partitivusról beszélünk, meg kell említeni, hogy a finn nyelv
főneveit a szerint csoportosítjuk, milyen dolgokat jelentenek:
Konkrét
dolgokat (emberek, állatok, eszközök stb.) jelentő szavak például: tuoli,
lamppu, tyttö, kissa, salaisuus. Ezek egy egységet jelentenek, amiket nem
lehet több részre osztani. Ezeket konkrét szavaknak hívjuk. A
nyelvtanokban oszthatatlan (vagy megszámlálható) szavaknak is szokták
hívni.
Az anyagnevek
a nevük szerint anyagot jelentenek: kahvia (kávét), vettä (vizet), ruokaa
(ételt). Az anyagokat mindig több részre lehet osztani: a vizet például
több pohárba szét lehet osztani, de az még mindig víz.
Absztrakt
szavak lehetnek
például: rakkaus (szerelem), ystävyys (baráság), elämä (élet), lukeminen
(olvasás). Az absztrakt szavak általában képzett szavak: rakas →
rakkaus, lukea → lukeminen.
Az
anyagneveket és az absztrakt szavakat együttesen osztható (vagy
megszámlálhatatlan) szavaknak szokták hívni a nyelvtanokban.
A konkrét
szavakkal együtt számneveket is használhatunk, az anyagnevekkel és az absztrakt
szavakkal viszont nem:
Pöydällä on yksi lamppu ja kaksi kirjaa. - Az asztalon van egy lámpa és két könyv.
Kupissa on kahvia, kermaa ja sokeria. - A csészében kávé, tejszín és cukor van.
Pöydällä on yksi lamppu ja kaksi kirjaa. - Az asztalon van egy lámpa és két könyv.
Kupissa on kahvia, kermaa ja sokeria. - A csészében kávé, tejszín és cukor van.
Most példák
következnek arra, hogy a finn nyelv ragozott alakjait általában hogyan
használják.
Az accusativusról a tárgyesetnél (objekti) lesz szó.
Az accusativusról a tárgyesetnél (objekti) lesz szó.
PAIKANSIJAT
= Helyviszonyt kifejező esetek
ESSIVUS
és TRANSLATIVUS
ABESSIVUS,
INSTRUKTIVUS és KOMITATIVUS
.
