Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2024

A farkasmenyasszony (finn kisregények)

 Aho, Juhani (eredeti nevén Brofeldt, 1861-1921) papi család gyermekeként Kelet-Finnország Iisalmi községében született. Iskoláit Kuopióban végezte, majd a Helsinki Egyetem hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, egy ideig újságíróként dolgozott, majd - a finn írók közül elsőként - irodalmi munkásságából élt. Már 1883-ban nagy feltűnést keltett Siihen aikaan kun isä lampun osti (Amikor apa megvette a lámpát) című novellájával.,,Isteni tehetség"-ként ünnepelték a régi és az új, a letűnőfélben levő múlt és a születőben levő jövő konfliktusainak mesteri ábrázolóját. Erre az alapmotívumra - amely Aho életművében később is fel-felbukkan - épül Rautatie (1884, A vasút) című kisregénye, a következő évtizedek népéletet ábrázoló regényei előfutáraként. Az 1885-ben megjelenő Papin tytär (A pap lánya), majd a folytatásaként 1893-ban kiadott Papin rouva (A tiszteletesné asszony) című regényeiben érdeklődése kora finn értelmisége felé fordul. Míg első novellájával osztatlan sikert arato...

Juhani Aho: Juha története

  Juhani Aho (1861-1921) finn író a 19. század fordulóján élt és alkotott, az első finn hivatásos íróként tartják számon. Két stíluskorszaknak, a realizmusnak és a nemzeti újromantikának is egyaránt a vezéralakja volt, sőt művei nagy hatással voltak a későbbi írónemzedékekre is. Juha (1911) című regényét Aho kései korszakának legjelentősebb műveként tartják számon, stílusa ekkorra már érezhetően megújult, kiforrott. A regény alapja egy szerelmi háromszög története, mely Karjala erdeiben játszódik. Főhőse a beteges, idősödő Juha, aki a nála jóval fiatalabb Marját vette el feleségül, akit aztán a gazdag, fiatal Shemeikka elszeret tőle. A főhősök megformálása remekműhöz illő: a zárkózott, jóindulatú Juha és a szenvedélyes, dacos Marja a szerző legerőteljesebben megformált regényalakjai.