Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Finn nyelvtan címkéjű bejegyzések megjelenítése

Bevezetés: A finn nyelv egy különleges nyelv

A finn nyelv nem olyan, mint a többi "Miért ilyen nehéz nyelv a finn?" A kérdésre könnyű válaszolni a cím szavaival: "Mert a finn nyelv nem olyan, mint a többi." Az Európában beszélt nyelvek közül szinte az összes egy családba tartozik: az indoeurópai nyelvcsaládba. A finn nyelv viszont az uráli nyelvcsaládba, pontosabban a finnugor nyelvek közé tartozik: a legközelebbi rokona az észt nyelv, a legtávolabbiak közé pedig a magyar nyelvet sorolhatnánk. A finn nyelv az idők folyamán sok hatást kapott az indoeurópai nyelvekből, főként a svéd nyelvből - vagy a svéd nyelv közvetítésével más germán nyelvekből. A finn nyelv felépítése mégis észrevehetően eltér az indoeurópai nyelvekétől. A szókészlet is javarészt ősi, bár ebben a nyelvben vannak könnyen felismerhető kölcsönszavak is (például: bussi, turisti, presidentti, ministeri, hotelli, radio, televisio). Mi az, ami eltérő? A finn nyelvben nincsenek névelők (mint pl. nálunk: a, az, egy), valamint ...

A határozószó fokozása

A határozószó egy olyan szó, amely azt fejezi ki, hogy hogyan, mikor, hol stb. csinál valaki valamit. (kauniisti, aikaisin, kaukana) A legáltalánosabb a módot jelentő sti -végű határozószó, ami a milyen módon, hogyan (millä tavalla, miten) kérdésre válaszol. Ezt melléknévből képezzük úgy, hogy a melléknév szótövéhez illesztjük a -sti végződést: kaunis (kaunii-) > kauniisti, hidas (hitaa-) > hitaasti    A határozószavakat általában nem ragozzuk, de sok határozószó ugyanúgy fokozható, mint a melléknév: nopeasti > nopeammin > nopeimmin,                     aikaisin > aikaisemmin > aikaisimmin,                    alhaalla > alempana > alimpana   A határozószó fokozott alakjainak bővítményei A határozószavak fokozott alakjai előtt lévő bővítményekre u...