Finn nyelv kezdőknek
Bussissa ja raitiovaunussa - Buszon és villamoson
| Ystävämme James nousee bussiin. Hänen täytyy mennä Eiraan. Hänen uusi työpaikkansa on siellä. | James barátunk felszáll egy buszra. El kell menni Eiraaba. Az új munkahelye van ott. |
| Meneekö tämä bussi keskustaan? Mitä lippu maksaa? | Ez a busz megy a központba? Mennyibe kerül a jegy? |
| Kertalippu 3, kymmenen matkan lippu 20 euroa. | Egyszeri utazásra szóló jegy 3, tíz utazásra szóló jegy 20 euró. |
| Antakaa minulle kymmenen matkan lippu. Ja vaihto. Mikä raitiovaunu menee Eiraan? | Adjon nekem egy tíz utazásra szóló jegyet. És átszállójegyet. Melyik villamos megy Eiraaba? |
| Numero 3. | A hármas. |
| Ja missä minun täytyy vaihtaa? | És hol kell átszállnom? |
| Stockmannin pysäkillä. | A Stockmann megállónál. |
| Monesko pysäkki se on? | Hanyadik megálló az? |
| Neljäs. | Negyedik. |
| Koska on aamu, bussi on täynnä. Jamesin täytyy seisoa koko matka. Mihin kaikki menevät? Yksi menee työhön, toinen kauppaan, kolmas kouluun, neljäs yliopistoon … | Mivel reggel van, a busz tele van. Jemesnek állnia kell egész utazás alatt. Hova mennek a többiek? Egyik dolgozni megy, másik vásárolni, harmadik iskolába, negyedik egyetemre ... |
| James vaihtaa raitiovaunuun numero 3. | James átszáll a hármas villamosra. |
| Menen Eiraan, osoite on Tehtaankatu 23. Voitteko sanoa minulle milloin minun täytyy nousta pois? Onko se pitkä matka? | Eiraaba megyek, a Gyár utca 23. számhoz. Meg tudná mondani, hogy mikor kell leszállnom? Hosszú az út? |
| Ei, aivan lyhyt, noin viisi minuuttia. | Nem, elég rövid, kb. öt perc. |
| James istuu ja katselee ulos. Hän ajattelee: „Kaunis päivä. Tänään lähden Porvooseen Ritvan kanssa.” Vaunuu tulee Eiraan, Tehtaankadulle. | James leül, és kifelé nézeget. Ezt gondolja: "Szép nap van. Ma elmegyek Porvooba Ritvával." A szerelvény megérkezik Eiraaba, a Gyár utcába. |
| Seuraava pysäkki! | A következő megálló! |
| Paljon kiitoksia, näkemiin. | Nagyon köszönöm, viszlát. |
ensimmäinen – ensin
Näetkö nuo pojat? - Látod azokat a fiúkat?
Ensimmäinen on Eero, toinen Leo, kolmas Ari. - Első Eero, második Leo, harmadik Ari.
He nousevat bussiin. - Felszállnak a buszra.
Ensin nousee Eero, sitten Leo ja Ari. - Először Eero, aztán Leo és Ari.
Ensimmäinen on Eero, toinen Leo, kolmas Ari. - Első Eero, második Leo, harmadik Ari.
He nousevat bussiin. - Felszállnak a buszra.
Ensin nousee Eero, sitten Leo ja Ari. - Először Eero, aztán Leo és Ari.
| minun kotini | meidän kotimme |
| sinun kotisi | teidän kotinne |
| hänen kotinsa | heidän kotinsa |
Nyelvtan:
1. Belső helyhatározó, illatívusz
a) maa - maahan, työ - työhön, tiistai - tiistaihin
A hosszú magánhangzóra végződő egyszótagú szavak illatívuszi végződése h + magánhangzó + n, a végződésben szereplő magánhangzó megegyezik a h-t megelőző magánhangzóval.
A diftongusra (két eltérő magánhangzó egymás mellett) végződő szavak is e minta alapján kapják az illatívuszi végződést.
b) Porvoo - Porvooseen, huone (huonee-) - huoneeseen, kaunis (kaunii-) - kauniiseen, hidas (hitaa-) - hitaaseen
A több szótagú, magánhangzóra végződő szavak illatívuszi végződése -seen, ilyenkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez a végződés a genitívuszi tőhöz (a szó 2. alakja) járul.
c) talo - taloon, sauna - saunaan, Suomi (Suome-) - Suomeen, toinen (toise-) - toiseen, mies (miehe-) - miehen
A finn szavak többsége egy magánhangzóra végződik az illatívusz előtt. Ilyenkor ez az utolsó magánhangzó (a genitívuszi tőé) megnyúlik, azaz megkettőződik + n lesz az illatívuszi végződés.
Általában, ha a genitívuszi tövet használjuk, figyelni kell arra, hogy itt nincs k, p, t váltakozás, azaz a tőben nincs fokváltakozás, a szótári alak (alanyeset) mássalhangzóját használjuk.
koti (kodin) - kotiin, Turku (Turun) - Turkuun, kirkko (kirkon) - kirkkoon,
Lahti (Lahden) - Lahteen, parempi (paremman) - parempaan
Jegyezd meg, hogy a következő szavaknál más lesz a tőbeli mássalhangzó. Ez nagyon ritka (általában régi, finnugor eredetű szavak), külön meg kell tanulni ezeket, és ragozásukat:
vesi (veden) - veteen, käsi (käden) - käteen
A mutató- és kérdőszóknak is rendhagyó a ragozásuk:
mikä maa? - mihin maahan?
tämä maa - tähän maahan
se maa - siihen maahan
Jegyezd meg ezt is:
Menen kotiini. - Megyek haza (az otthonomba).
Mene huoneeseesi! - Menj a szobádba!
Panetteko sokeria teehenne? - Raktok cukrot a teátokba?
Ha birtokos személyrag követi az illatívuszi végződést, akkor akkor a végződés -n helyére jön a birtokos személyrag.
A belső helyhatározói ragokról a 24. leckében is lesz még szó.
2. Sorszámnevek
Kuinka mones? = Monesko? - Hanyadik?
(a "toista" utótag nem ragozódik)
Használata Dátumoknál (a hónap mindig partitívuszban van):
Turku, 10. syyskuuta 1985 = 1985 szeptember 10.
Ranskan Napoleon I ja II
Englannin Elisabet I ja II
Eilen oli Helsinki-maraton. Meidän Pekka oli 236:s.
Tegnap volt a Helsinki-maraton. A mi Pekkánk a 236-dik lett. 3. "minun täytyy lähteä" - el kell mennem (a szükségesség kifejezése)
minun täytyy lähteä - mennem kell
sinun täytyy lähteä - menned kell
hänen täytyy lähteä - mennie kell
meidän täytyy lähteä - mennünk kell
teidän täytyy lähteä - mennetek kell
heidän täytyy lähteä - menniük kell
Kallen täytyy soittaa kotiin - Kallénak telefonálnia kell haza.
Perheen täytyy ottaa laina. - A családnak kölcsönt kell felvennie.
Kenen täytyy viedä koira ulos tänään? - Kinen kell ma kivinnie a kutyát?
Akinek kell valamit csinálnia, az birtokos esetben van. (Kallen täytyy soittaa)
Ennél a mondattípusnál a tárgy jelöletlen, azaz olyan alakú, mint a szótári alak (alanyeset).
Tämän opiskelijan täytyy saada stipendi. - Ennek a tanulónak ösztöndíjat kell kapnia.
Kérdő mondat:
Täytyykö sinun lähteä? - Indulnod kell?
Täytyykö meidän vaihtaa bussia? - Át kell szállnunk a buszról?
Täytyykö perheen ottaa laina? - Fel kell vennie a családnak kölcsönt?
Jegyezd meg!
Sinun täytyy kertoa hänelle. - El kell mondanod neki.
Sinä et saa kertoa hänelle. - Nem szabad elmondanod neki.
a) maa - maahan, työ - työhön, tiistai - tiistaihin
A hosszú magánhangzóra végződő egyszótagú szavak illatívuszi végződése h + magánhangzó + n, a végződésben szereplő magánhangzó megegyezik a h-t megelőző magánhangzóval.
A diftongusra (két eltérő magánhangzó egymás mellett) végződő szavak is e minta alapján kapják az illatívuszi végződést.
b) Porvoo - Porvooseen, huone (huonee-) - huoneeseen, kaunis (kaunii-) - kauniiseen, hidas (hitaa-) - hitaaseen
A több szótagú, magánhangzóra végződő szavak illatívuszi végződése -seen, ilyenkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez a végződés a genitívuszi tőhöz (a szó 2. alakja) járul.
c) talo - taloon, sauna - saunaan, Suomi (Suome-) - Suomeen, toinen (toise-) - toiseen, mies (miehe-) - miehen
A finn szavak többsége egy magánhangzóra végződik az illatívusz előtt. Ilyenkor ez az utolsó magánhangzó (a genitívuszi tőé) megnyúlik, azaz megkettőződik + n lesz az illatívuszi végződés.
Általában, ha a genitívuszi tövet használjuk, figyelni kell arra, hogy itt nincs k, p, t váltakozás, azaz a tőben nincs fokváltakozás, a szótári alak (alanyeset) mássalhangzóját használjuk.
koti (kodin) - kotiin, Turku (Turun) - Turkuun, kirkko (kirkon) - kirkkoon,
Lahti (Lahden) - Lahteen, parempi (paremman) - parempaan
Jegyezd meg, hogy a következő szavaknál más lesz a tőbeli mássalhangzó. Ez nagyon ritka (általában régi, finnugor eredetű szavak), külön meg kell tanulni ezeket, és ragozásukat:
vesi (veden) - veteen, käsi (käden) - käteen
A mutató- és kérdőszóknak is rendhagyó a ragozásuk:
mikä maa? - mihin maahan?
tämä maa - tähän maahan
se maa - siihen maahan
Jegyezd meg ezt is:
Menen kotiini. - Megyek haza (az otthonomba).
Mene huoneeseesi! - Menj a szobádba!
Panetteko sokeria teehenne? - Raktok cukrot a teátokba?
Ha birtokos személyrag követi az illatívuszi végződést, akkor akkor a végződés -n helyére jön a birtokos személyrag.
A belső helyhatározói ragokról a 24. leckében is lesz még szó.
2. Sorszámnevek
Kuinka mones? = Monesko? - Hanyadik?
| ensimmäinen (ensimmäistä, ensimmäisen) | első |
| toinen (toista, toisen) | második |
| kolmas (kolmatta, kolmannen) | harmadik |
| neljäs (neljättä, neljännen) | negyedik |
| viides (viidettä, viidennen) | ötödik |
| kuudes (kuudetta, kuudennen) | hatodik |
| seitsemäs (seitsemättä, seitsemännen) | hetedik |
| kahdeksas (kahdeksatta, kahdeksannen) | nyolcadik |
| yhdeksäs (yhdeksättä, yhdeksännen) | kilencedik |
| kymmenes (kymmenettä, kymmenennen) | tizedik |
| yhdestoista (yhdettätoista, yhdennentoista) | tizenegyedik |
| kahdestoista | tizenkettedik |
| kolmastoista | tizenharmadik |
| kahdeskymmenes | huszadik |
| kahdeskymmenesyhdes | huszonegyedik |
| kahdeskymmeneskahdes | huszonkettedik |
| sadas | századik |
| kolmassadaskuudeskymmenesviides | 365. |
| tuhannes (tuhannetta, tuhannennen) | ezredik |
| miljoonas (miljoonatta, miljoonannen) | milliomodik |
Használata Dátumoknál (a hónap mindig partitívuszban van):
Turku, 10. syyskuuta 1985 = 1985 szeptember 10.
Ranskan Napoleon I ja II
Englannin Elisabet I ja II
Eilen oli Helsinki-maraton. Meidän Pekka oli 236:s.
Tegnap volt a Helsinki-maraton. A mi Pekkánk a 236-dik lett. 3. "minun täytyy lähteä" - el kell mennem (a szükségesség kifejezése)
minun täytyy lähteä - mennem kell
sinun täytyy lähteä - menned kell
hänen täytyy lähteä - mennie kell
meidän täytyy lähteä - mennünk kell
teidän täytyy lähteä - mennetek kell
heidän täytyy lähteä - menniük kell
Kallen täytyy soittaa kotiin - Kallénak telefonálnia kell haza.
Perheen täytyy ottaa laina. - A családnak kölcsönt kell felvennie.
Kenen täytyy viedä koira ulos tänään? - Kinen kell ma kivinnie a kutyát?
Akinek kell valamit csinálnia, az birtokos esetben van. (Kallen täytyy soittaa)
Ennél a mondattípusnál a tárgy jelöletlen, azaz olyan alakú, mint a szótári alak (alanyeset).
Tämän opiskelijan täytyy saada stipendi. - Ennek a tanulónak ösztöndíjat kell kapnia.
Kérdő mondat:
Täytyykö sinun lähteä? - Indulnod kell?
Täytyykö meidän vaihtaa bussia? - Át kell szállnunk a buszról?
Täytyykö perheen ottaa laina? - Fel kell vennie a családnak kölcsönt?
Jegyezd meg!
Sinun täytyy kertoa hänelle. - El kell mondanod neki.
Sinä et saa kertoa hänelle. - Nem szabad elmondanod neki.
Olvasmány:
Mari kertoo:
Asuntoni on Munkkiniemessä. Koska hyvät ystäväni Jonesit asuvat Lauttasaaressa, Lähden tänään Lauttasaareen. Nousen raitiovaunuun, joka menee kaupungin keskustaan. Maksan ja sanon: „Myös vaihto.” Vaunu tulee Töölöön, olemme jo Mannerheimintiellä. – „Anteeksi, mikä bussi tai raitiovaunu menee Lauttasaareen?” – „Bussi 20.” – „Missä minun täytyy vaihtaa?” – „Stockmannin pysäkillä.” – „Monesko pysäkkise on?” – „Kolmas.” Tulemme Stockmannin pysäkille. Lauttasaaren bussi seisoo jo pysäkillä Ruotsalaisen teatterin lähellä. Nousen bussiin ja sanon kuljettajalle: „Menen Lauttasaareen, osoite on Isokaari 4. Olkaa hyvä ja sanokaa minulle, milloin minun täytyy nousta pois. Kuinka pitkä matka Lauttasaareen on?” – „Noin viisitoista minuuttia. Sanon teille kyllä.” Katselen ulos. Ilma on kaunis, aurinko paistaa. Matka on aika lyhyt. – „Seuraava pysäkki”, sanoo kuljettaja. – „Paljon kiitoksia”, sanon hänelle ja lähden.
Szavak:
| aamu-a-n | reggel |
| ajatella (ajattele/n-t-e-mme-tte-vat) | gondol |
| katsella (katsele/n-t-e-mme-tte-vat) | néz, nézeget |
| kerta-a kerran | -szor, -szer, -ször |
| kerran, kaksi kertaa | egyszer, kétszer |
| keskusta-a-n | központ, centrum |
| koko | egész, teljes |
| kuljettaja-a-n | sofőr |
| lippu-a lipun | jegy |
| lyhyt-tä lyhyen | rövid |
| matka-a-n | út, utazás |
| minuutti-a minuutin | perc |
| mones-ko? = kuinka mones? (monetta monennen) | hanyadik? |
| nousta (nouse/n-t-e-mme-tte-vat) | emelkedik, felszáll |
| paikka-a paikan | hely |
| pysäkki-ä pysäkin | megálló |
| raitiovaunu-a-n | villamos |
| seisoa (seiso/n-t-o-mme-tte-vat) | áll |
| seuraava-a-n | következő |
| työpaikka-a työpaikan | munkahely |
| täynnä | tele |
| täytyä (minun, sinun, hänen täytyy, meidän, teidän, heidän täytyy) | kell, szükséges |
| ulos | ki, kint |
| vaihto-a vaihdon | átszállójegy; váltó |
| vaunu-a-n | szerelvény |
| hissi-ä-n | lift |
| joulu-a-n | karácsony |
| kerros-ta kerroksen | emelet |
| kirkko-a kirkon | templom |
| sokeri-a-n | cukor |