Finn nyelv kezdőknek
Millerit vuokraavat huoneiston - Millerék szobát bérelnek
| Herra ja rouva Miller, talonmies | Miller úr és Millerné, házmester |
| - Tämä on hyvä huoneisto. Kolme huonetta a keittiö. Mennään ensin olohuoneeseen. | - Ez egy jó lakás.Három szoba és konyha. Menjünk először a nappaliba. |
| - Onpa hauska iso ikkuna! Minä pidän isoista ikkunoista, on tarpeeksi valoa. Ja kiva, että on parveke. | - Ugye, hogy jó ez a nagy ablak? Szeretem a nagy ablakokat, elegendő fény jön be. És jó, hogy van terasz. |
| - Miksi he ovat panneet kirjoituspöydän parvekkeen oven lähelle? Ovista tulee aina kylmää. Minä saan reumatismin. | - Miért rakták az íróasztalt az erkélyajtó közelébe? Az ajtóból mindig jön a hideg. Reumás leszek. |
| - No, muutetaan pöytä pois oven lluota. Pannaan se talavision luokse. | - Hát, akkor az asztalt elrakjuk az ajtó mellől. Iderakjuk a tévé mellé. |
| - Ja tämä nojatuoli kirjahyllyn eteen. | - És ezt a fotelt a könyvespolc elé. |
| - Ja tuo korkea lamppu sohvan takaa nojatuolin viereen. | -És azt a magas lámpát a kanapé mögé, a fotel mellé. |
| -Minä en tykkää näistä moderneista huonekaluista. | -Nem szeretem ezeket a modern bútorokat. |
| - Mutta näissä tuoleissa on mukava istua, ja se on pääasia. Mehän olemme täällä vain vuoden. | - De ezeken a székeken kényelmesen lehet ülni, és ez a lényeg. Hisz' csak egy évig maradunk itt. |
| - Sitten tullaan keittiöön. | - Most érkezünk a konyhába. |
| - No, se on siisti ja valoisa. Sähköhella ... Jääkaappi voisi olle suurempi. | - Nos, tiszta és világos. Villanytűzhely ... A hűtő lehetne nagyobb. |
| - Kylpyhuone on täällä keittiön ja makuuhuoneiden välissä. Ja WC (vessa). | - A fürdőszoba itt van a konyha és a hálószobák között. És a WC. |
| - Suomalaisilla on aina niin pieni kylpyhuone. | - A finneknek mindig olyan kicsi fürdőszobájuk van. |
| - Hehän käyttävät niin paljon saunaa. Katsotaan sitten makuuhuoneisiin. Ensin vanhempien makuuhuone. | - Hiszen ők nagyon gyakran használják a szaunát. Hát akkor nézzünk be a hálószobákba. Először a szülők hálószobája. |
| - Onpa epämukava sänky, kova kuin kivi. Osaammekohan me nukkua näissä? | - Ez biz'a egy kényelmetlen ágy, kemény mint a kő. Ugyan, fogunk tudni majd rajta aludni? |
| - Täytyy yrittää. Tuo pienempi makuuhuone sopisi hyvin meidän lapsille. No, mites sanot? | - Meg kell próbálni. Az a kisebbik hálószoba nagyon jól meg fog felelni a gyerekeinknek. Na, mit mondasz? |
| - Ajatellaan asiaa vielä, Jack. Käydään muissakin huoneistossa. | - Gondoljuk még át a dolgot, Jack. Menjünk be még más lakásokba is. |
| - Mutta jos toiset vievä tämän, joka on niin hyvällä paikalla? | - De ha mások elviszik ezt, ami ilyen jó helyen van? |
| - No, sama se, otetaan sitten tämä. (Talonmiehelle.) Kiitoksia näyttämisestä. | - Nos, rendben, akkor vegyük ki ezt. (A házmesternek.) Köszönjük a bemutatást. |
yksiö = 1 huoneen huoneisto (garzon = 1 szobás lakás)
kaksio = 2 huoneen huoneisto (2 szobás lakás)
kaksio = 2 huoneen huoneisto (2 szobás lakás)
me makaamme sängyssä (= vuoteessa)
sänky (vuode) on makuuhuonessa
sänky (vuode) on makuuhuonessa
huone - huoneisto (szoba - lakás)
kirja - kirjasto (könyv - könyvtár)
huonekalu - (huone)kalusto (bútor - bútorzat)
kirja - kirjasto (könyv - könyvtár)
huonekalu - (huone)kalusto (bútor - bútorzat)
mukava - epämukava (kényelmes - kényelmetlen)
varmasti - epävarmasti (biztosan - bizonytalanul)
varmasti - epävarmasti (biztosan - bizonytalanul)
asunto voi olla
kerrostalohuoneisto (emeletesházi lakás)
rivitalohuoneisto (sorházi lakás)
omakotitalo (családi ház)
maalaistalo (vidéki ház, "tanyasi" ház)
kerrostalohuoneisto (emeletesházi lakás)
rivitalohuoneisto (sorházi lakás)
omakotitalo (családi ház)
maalaistalo (vidéki ház, "tanyasi" ház)
Nyelvtan:
1. A főnevek többes száma: helyhatározó esetek (1.)
A végződés általában ugyanaz, mint az egyes számban (az illatívusznál más egykicsit).. A szótő azonos a többes számú partitívuszi tővel, aminél jellemzően az -i- többesszám jele van (két magánhangzó között ez -j-), egyébként ezt a tövet kapjuk a szó 4. szótári alakjából.
Ez a nyelvtani rész most azokkal a főnevekkel foglalkozik, amelyeknek a többes partitívuszi töve változatlan marad az összes helyhatározói esetben. Ide tartoznak azok a főnevek, amelyeknél
- nincs k p t váltakozás (azaz nincs fokváltakozás a tőben)
- erős fok van az egyes szám birtokos esetben (genitivus)
- nincs k p t váltakozás (azaz nincs fokváltakozás a tőben)
- erős fok van az egyes szám birtokos esetben (genitivus)
Példák olyan szavakra, ahol nincs k p t váltakozás (nincs fokváltakozás):
| Egyes szám | Többes szám | |||
| tuoli | järvi (järve-n) | tuoleja (tuolei-) | järviä (järvi-) | |
| adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz | tuolilla tuolilta tuolille tuolissa tuolista | järvellä järveltä järvelle järvessä järvestä | tuoleilla tuoleilta tuoleille tuoleissa tuoleista | järvillä järviltä järville järvissä järvistä |
Ennél az öt helyhatározói esetnél a többes számban használatos végződések megegyeznek az egyes számban használatosakkal.
Az illatívusznál is megegyeznek a többes számú végződések az egyes számban használatosakkal, kivéve, hogy a -seen végződésből -siin lesz (esetenként -hin):
| illatívusz | tuoliin | (tuoleja) | tuoleihin |
| järveen | (järviä) | järviin | |
| huoneeseen | (huoneita) | huoneisiin |
Jegyezd meg, hogy ugyanannak a szónak az egyes és többes számának nem mindig van ugyanolyan típusú végződése. Pl: pimeä - pimeään - pimeisiin / pimeihin (mindkét alak megfelelő)
Példák olyan szavakra, ahol erős tő van:
| Egyes szám | Többes szám | |||
| tehdas (tehtaan) | liike (liikkeen) | tehtaita | liikkeitä | |
| adesszívusz ablatívusz allatívusz inesszívusz elatívusz illatívusz | tehtaalla tehtaalta tehtaalle tehtaassa tehtaasta tehtaaseen | liikkeellä liikkeeltä liikkeelle liikkeessä liikkeestä liikkeeseen | tehtailla tehtailta tehtaille tehtaissa tehtaista tehtaisiin | liikkeillä liikkeiltä liikkeille liikkeissä liikkeistä liikkeisiin |
Ne felejtsd el, hogy az illatívuszi rag -n vége kiesik, ha birtokos személyrag járul a szóhoz:
tuoleihi-ni, tuoleihi-si, tuoleihi-nsa, tuoleihi-mme, tuoleihi-nne, tuoleihi-nsa
tuoleihi-ni, tuoleihi-si, tuoleihi-nsa, tuoleihi-mme, tuoleihi-nne, tuoleihi-nsa
2. alla - alta - alle:a névutók ragozott alakjai
Sok helyet kifejező névutónak van három különböző alakja, amelyek végződése gyakran a helyhatározó esetragokra hasonlítanak, és a következő kérdésekre válaszolnak:
missä? mistä? mihin? (hol? honnan? hová?)
(tuolin) alla - alta - alle (alatt, alól, alá)
Ugyanígy használjuk a következő szavakat is:
keskellä (középen), lähellä (közel), päällä (tetején), sisällä (bent), välillä (között), ympärillä (körül), alapuolella (alsó részén), yläpuolella (felső részén), sisäpuolella (belső részén), ulkopuolella (külső részén)
keskellä (középen), lähellä (közel), päällä (tetején), sisällä (bent), välillä (között), ympärillä (körül), alapuolella (alsó részén), yläpuolella (felső részén), sisäpuolella (belső részén), ulkopuolella (külső részén)
(talon) edessä - edestä - eteen (előtt, elől, elé)
Ugynigy a következőknél: sisässä (bent), vieressä (mellett), välissä) között.
(ikkunan) luona - luota - luok(se) (-nál, -tól, -hoz)
(puun) takana - takaa - taa(kse) (mögött, mögül, mögé)
(puun) takana - takaa - taa(kse) (mögött, mögül, mögé)
A luo - luokse, taa - taakse alakok egyaránt használhatóak, kivéve: birtokos személyrag esetén a hosszabb forma használatos:
Menen Liisan luo(kse). - Menen hänen luokseen (luoksensa).
Menen Liisan luo(kse). - Menen hänen luokseen (luoksensa).
Olvasmány:
Kaupungeissa suomalaiset asuvat tavallisesti kerrostaloissa. Ne eivät ole kovin korkeita, 3-10-kerroksisia. On kuitenkin myös rivitaloja ja omakotitaloja.
Pitkän, kylmän talven aikana suomalainen tarvitsee lämpimän mukavan asunton. Asunnot ovat kuitenkin usein liian pieniä. Koska ihmiset muuttavat koko ajan maalta kaupunkiin, Helsingissä ja muissa suurissa kaupungeissa ei ole kovinkaan helppo löytää asuntoa. Oma asunto maksaa paljon, varsinkin Helsingissä, mutta vuokrat ovat myös korkeat. Vuokrahuone on tavallisesti kalustettu, mutta jos vuokraa koko huoneiston, se on melkein aina kalustamaton.
Esko ja Raija Kuusi ovat nuoripari, joka asuuvuokrahuoneistossa 5-kerroksisessa talossa vähän kaupungin ulkopuolella. He maksavat siitä kuussa vuokraa ... euroa. Huoneisto on kaksio (50m²), mutta siinä on kyllä tarpeeksi tilaa kahdelle hengelle. Olohuone tilava ja kodikas. Yhdellä seinällä on iso kirjahylly jy kirjahyllyn vieressä televisio. Sohva on kaunis, mutta kova ja epämukava. Ikkunan edessä on kirjoituspöytä; sen ja sohvan välissä on nojatuoli. Keittiössä on sähköhella. Makuuhuonessa on vuoteet, yöpöydät ja pari vaatekomeroa. Perveketta heillä ei ole. Heidän kylpyhuonensa on liian pieni, mutta talossa on hyvä sauna, jossa kaikilla on oma saunavuoro kerran viikossa. Kun Eskon ja Raijan palkat nousevat vähän, he ehkä ostavat oman osakehuoneiston, jossa on kolme tai neljä huonetta ja keittiö.
Szavak:
| epä- | (előtag, az utótag ellentétét fejezi ki) |
| hella (-a, -n, helloja) | tűzhely |
| huoneisto (-a, -n, -ja) | lakás |
| huonekalu (-a, -n, -ja) | bútor |
| jääkaappi (-a, -kaapin, kaapeja) | hűtőszekrény |
| korkea (-ta, -n, korkeita) | magas |
| kylpyhuone (-tta, -en, -ita) | fürdőszoba |
| käyttää (käytän, käytti, käyttänyt) | használ |
| makuuhuone | hálószoba |
| moderni (-a, -n, moderneja) | modern |
| muuttaa (muutan, muutti, muuttanut) | költözik, vált |
| nojatuoli (-a, -n, tuoleja) | fotel |
| olohuone | nappali |
| pakastin (-ta, pakastimen, pakastimia) | fagyasztó |
| parveke (-tta, parvekkeen, parvekkeita) | erkély |
| suihku (-a, -n, -ja) | zuhany |
| sähkö (-ä, -n, -ja) | villany(áram), elektromosság |
| talonmies (-tä, miehen, miehiä) | házmester |
| valo (-a, -n, -ja) | fény |
| valoisa (-a, -n, valoisia) | világos |
| vuokrata (vuokraan, vuokrasi, vuokrannut) | bérel |
| yrittää (yritän, yritti, yrittänyt) | megpróbál |
| kalustettu (-a, kalustetun, kalustettuja) | bútorozott |
| kirjasto (-a, -n, -ja) | könyvtár |
| neliömetri (-ä, -n, -metrejä) | négyzetméter |