Finn nyelv kezdőknek
Jane tutustuu Lehtisen perheeseen - Jane megismerkedik a Lehtinen családdal
| Ritva: (puhelimessa) *** Niin, Jane, voisitko sinä tulla meille iltapäiväkahville sunnuntaina neljältä? Voisimme tutustua paremmin toisiimme, ja sinähän olet kiinnostunut suomalaisista kodeista. | (telefonbeszélgetés) Ritva: Nos, Jane, eljöhetnél hozzánk vasárnap négyre délutáni kávézásra. Jobban megismerhetnénk egymást, hiszen téged érdekelnek a finn otthonok. |
| Jane: Kiitos kutsusta, tulen oikein mielelläni. | Jane: Köszönöm a meghívást, nagyon szívesen megyek. |
| R: Näkemiin sitten ja tervetuloa! *** | R: Viszlát akkor, várunk! (telefon vége) |
| R: Hei, Jane, tervetuloa! | R: Szia, Jane, örömmel látunk! |
| J: Hei! Tässä on sinulle vähän kukkia, ole hyvä. | J: Szia! Tessék, hoztam néhány szál virágot neked. |
| R: Ahaa, sinä tunnet jo suomalaisia tapoja. Kiitos kauniista kukista! | R: Ó, ezek szerint már ismered a finn szokásokat. Köszönöm a szép virágokat! |
| J: Minä toin myös pienen lahjan lapsille, vähän suklaata. Sinullahan on suuri perhe. | J: Hoztam egy kis ajándékot is a gyerekeknek, csokoládét. Hisz olyan nagy családod van. |
| R: Niin, meitä on kahdeksan, kolme aikuista ja viisi lasta. Minun äitini asuu meillä. Kiitos vain, lapsista on aina kiva saada suklaata. | R: Úgy biz'a, nyolcan vagyunk, három felnőtt és öt gyerek. Anyukánk velünk lakik. Úgyhogy köszönöm, a gyerekek mindig örülnek, ha csokit kapnak. |
| J: Vaikka se onkin paha hampaille. | J: Bár az bizony rosszat tesz a fogaknak. |
| R: Tulehan nyt tervehtimään muita. Tässä on Jane. Äitini. Mieheni Arto. Lapsilla ei ole paljon aikaa olla kotona sunnuntaisin, heillä on niin paljon harrastuksia. Tytöillä urheilu ja pojilla musiikki. Ja nuorin on leikimässä pihalla. | R: Gyere hát, üdvözöld a többieket. Itt van Jane. Anyukám. A férjem, Arto. A gyerekeknek nincs sok idejük otthon vasárnaponként, mivel sok hobbijuk van. A lányoknak a sport, a fiuknak a zenélés. A legkisebb pedig az udvaron játszik. |
| Arto: Ritva on kertonut, että sinä olet lehtinainen. Mihin lehteen sinä kirjoitat? | Arto: Ritva mondta, hogy újságíró vagy. Milyen újságnak írsz? |
| J: Minä kirjoitan eri lehtiin. Eniten minä teen juttuja amerikkalaisille naistenlehdille. | J: Különféle újságoknak írok. Főleg amerikai női lapoknak írok történeteket. |
| Isoäiti: Minkälaisista aiheista? | Nagymama: Milyen dolgokról? |
| J: Melkein mistä vain. Eri maiden ihmisistä, heidän ongelmistaan, tavoistaan ja kodeistaan. Minä kirjoitan paljon naisista ja lapsisita, vähemmän miehistä. | J: Amiről csak lehet. Különböző országok embereiről, az ő problémáikról, szokásaikról és otthonaikról. Sok mindent írok nőkről és gyerekekről, ritkábban férfiakról. |
| Arto: Oletko sinä feministi? | Arto: Feminista vagy? |
| J: En radikaali feministi, mutta minä olen kyllä hyvin kiinnostunut naisten asemasta eri maissa. | Nem vagyok radikális feminista, de bizony nagyon érdekel a nők helyzete a különböző országokban. |
| R: Otetaanpas nyt kahvia. Ottakaa kahvileipää, se on kotona leivottua. Muuten, Jane, onko sinusta jo tullut hyvä hiihtäjä? | R: Álljunk neki a kávénak. Vegyetek hozzá süteményt, ezt magunk sütöttük. Egyébként, Jane, sikerült már jó sífutóvá válnod? |
| J: Ei ihan vielä. Kun aloittaa aikuisena, oppii luonnollisesti paljon hitaammin. Minä pelkään aina kaatumista. Mutta hauskaa se on. | J: Hát, még nem igazán. Ha felnőttként kezdi az ember, akkor természetesen sokkal lassabban lehet megtanulni. Mindig attól félek, hogy elesek. De (persze) jó dolog. |
| Arto: Olitko sinä hiihtänyt koskaan, ennen kuin tulit Suomeen? | Arto: Soha nem sífutottál, mielőtt Finnországban jöttél? |
| J: Olin minä kerran yrittänyt slalomia. Mutta se oli ihan mahdotonta. Minun mielestäni tämä suomalainen hiihto sopii minulle paremmin. | J: Egyszer kipróbáltam a lesiklást. De az olyan lehetetlen dolog. Szerintem számomra ez a finn sífutás az igazán megfelelő. |
| Isoäiti: Muuten, missä te tutustuitte toisiinne? | Nagymama: Egyébként hol ismerkedtetek meg egymással? |
| R: Jane ja minäkö? Me olimme samoilla kutsuilla. Minulla oli ollut siellä hirveän ikävää, mutta sitten minä tapasin Janen. Meistä tuli heti ystävät. | R: Jane és én? Vendégségben voltunk. Szörnyen unatkoztam, de aztán megismerkedtem Janennel. Azonnal barátok lettünk. |
| J: Minusta tuntui, että me olimme tunteneet toisemme jo kauan aikaa. Ja minusta on todella hauskaa tutustua myös Ritvan perheeseen. | J: Olyan érzésem volt, mintha mi már régóta ismertük volna egymást. És számomra nagyon jó dolog megismerkedni Ritva családjával is. |
| R: Voi, minä unohdan tarjota lisää kahvia. Saako olla toinen kuppi? | R: Ajjaj, elfelejtettem hozni még (több) kávét. Kér valaki még? |
| J: Kyllä kiitos, sinun kahvisi on erinomaista. Samoin tämä mustikkapiirakka. Se ihan sulaa suussa. | J: Igen, köszönöm, a te kávéd olyan különleges. Mint ahogy a fekete áfonyás pitéd. Szinte elolvad az ember szájában. |
| R: Ota sitten lisää piirakkaa! Arto, sinä kai otat mieluummin pullaa? | R: Vegyél hát még egy kis pitét! Arto, nem kérnél szívesebben inkább kalácsot? |
| Arto: Niin otan. Minä pidän enemmän pullasta kuin makeista kahvileivistä. | Arto: De biz'a, kérek. Jobban szeretem a kalácsot, mint az édes sütiket. |
| R: Oletteko te kaikki maistaneet tätä kakkua? Se ei ole liian makeaa. Ole hyvä, äiti. Saako olla kolmas kuppi? | R: Mindenki megkóstolta ezt a tortát? Ez nem túl édes. Tessék, anya. Adhatok harmadik csészével? |
Millainen tuo kuva on? - Milyen az a kép?
Se on parempi kuin tämä. - Az jobb, mint ez.
Se on parempi kuin tämä. - Az jobb, mint ez.
Kuinka Timo piirtää? - Hogy rajzol Timo?
Hän piirtää paremmin kuin me muut. - Jobban rajzol, mint mások.
Hän piirtää paremmin kuin me muut. - Jobban rajzol, mint mások.
Montako teitä on? - Meitä on neljä.
Hányan vagytok? - Négyen.
Hányan vagytok? - Négyen.
"játszik" - többféleképpen
Lapsi leikkii. - A gyerek játszik.
Leikki on lapsen työtä. - A játék a gyerek munkája (dolga).
Leikki on lapsen työtä. - A játék a gyerek munkája (dolga).
Näyttelijä näyttelee Romeota. - A színész Rómeót játszik.
Romeo ja Julia on näytelmä. - A Rómeó és Júlia egy színdarab.
Romeo ja Julia on näytelmä. - A Rómeó és Júlia egy színdarab.
Poika soittaa viulua. - A fiú hegedűn játszik.
Viulunsoitto on vaikeaa. - A hegedűjáték nehéz dolog. (hegedülni nehéz)
Viulunsoitto on vaikeaa. - A hegedűjáték nehéz dolog. (hegedülni nehéz)
Miehet pelaavat jalkapalloa. - A férfiak focit játszanak. (fociznak)
Nyelvtan:
1. Főnévragozás birtokos személyrag használata esetén - áttekintés
A főnév ragozásáról birtokos személyrag használata esetén már korábban szó esett. A főnevek egyes számú ragozásának ismertetése a 29. leckében volt. A lenti táblázat összefoglalja, hogy hogy néz ki az egyes és többes számú főnévragozást - ha birtokos személyrag is járul a szóhoz. (példa: /heidän/ pöytänsä = az ő asztala)
| egyes szám | többes szám | a többes szám jelentése | |
| (szótövek: erős, gyenge) | pöytä-ä, pöydä-n | pöyti-ä (pöydi-) | |
| alanyeset | pöytänsä | pöytänsä | asztalai |
| birtokos eset | pöytänsä | pöytiänsä | asztalainak a ... |
| partitívusz | pöytäänsä | pöytiään | asztalait |
| -ba/-be | pöytäänsä | pöytiinsä | asztalaiba |
| -on/-en/-ön | pöydällään | pöydillään | asztalain |
| -ról/-ről | pöydältään | pöydiltään | asztalairól |
| -ra/-re | pöydälleen | pöydilleen | asztalaira |
| -ban/-ben | pöydässään | pöydissään | asztalaiban |
| -ból/-ből | pöydästään | pöydistään | asztalaiból |
A fentiekből látszik, hogy "pöytänsä" háromfélét is jelenthet (az ő asztala, az ő asztalának a..., az ő asztalai), csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy melyik jelentést vegyük figyelembe.
2. "He pitävät toisistaan" (egymást)
| (Minä rakastan sinua ja sinä rakastat minua.) | Me rakastamme toisiamme. | Szeretjük egymást. |
| Te rakastatte toisianne. | Szeretitek egymást. | |
| He rakastavat toisiaan. | Ők szeretik egymást. |
A kölcsönösség kifejezésére a finn nyelvben a toinen szót használjuk birtokos személyrag hozzáillesztésével.
További példák:
Me tunnemme toisemme (toiset + mme) = Ismerjük egymást.
He keskustelevat usein toistensa kanssa. (toisten + nsa) = Gyakran beszélgetnek egymással.
He pitävät toisistaan. = Kedvelik egymást.
Missä te tutustuitte toisiinne. (toisiin + nne) = Hol ismerkedtetek meg egymással?
Kirjoitimme ennen toisillemme. = Azelőtt írogattunk egymásnak.
Me tunnemme toisemme (toiset + mme) = Ismerjük egymást.
He keskustelevat usein toistensa kanssa. (toisten + nsa) = Gyakran beszélgetnek egymással.
He pitävät toisistaan. = Kedvelik egymást.
Missä te tutustuitte toisiinne. (toisiin + nne) = Hol ismerkedtetek meg egymással?
Kirjoitimme ennen toisillemme. = Azelőtt írogattunk egymásnak.
3. Plusquamperfectum (régmúlt)
| nähdä (látni) | |||||
| Kijelentés | Tagadás | ||||
| olin olit oli | nähnyt | láttam láttad látta | en et ei | ollut nähnyt | nem láttam nem láttad nem látta |
| olimme olitte olivat | nähneet | láttuk láttátok látták | emme ette eivät | olleet nähneet | nem láttuk nem láttátok nem látták |
Kérdés: Olitko (sinä) nähnyt? = Láttad?
Etkö (sinä) ollut nähnyt? = Nem láttad?
Etkö (sinä) ollut nähnyt? = Nem láttad?
Képzése:
- az "olla" segédige egyszerű múlt idejű alakja
- a főige múlt idejű melléknévi igeneves alakja (31. lecke szerint): egyes számban "nähnyt", többes számban "nähneet"
Szavak:
| aihe (aihetta, aiheen, aiheita) | tárgy, téma; alkalom, ok |
| aikuinen (aikui-sta, -sen, -sia) | felnőtt |
| erinomainen (erinomai-sta, -sen, -sia) | kitűnő, kiváló |
| hammas (-ta, hampaan, hampaita) | fog |
| harrastus (-ta, harrastuk-sen, -sia) | hobby |
| juttu (-a, jutun, juttuja) | történet |
| kaatua (kaadun, kaatui, kaatunut) | elesik |
| kahvileipä (-ä, -leivän, -leipiä) | süti (kávéhoz) |
| kakku (-a, kakun, kakkuja) | torta |
| kutsu (-a, -n, -ja) | meghívás |
| lahja (-a, -n, lahjoja) | ajándék |
| leikkiä (leikin, leikki, leikkinyt) | játszik |
| leipoa (leivon, leipoi, leiponut) | süt |
| leivottu (-a, leivotun, leivottuja) | sült, sütött |
| lisää | még, még több |
| luonnollinen (luonnolli-sta, -sen, -sia) luonnollisesti | természetes természetesen |
| maistaa (maistan, maistoi, maistanut) | kóstol |
| makea (-ta, -n, makeita) | édes |
| mielestä minun mielestäni (= minusta) | szerint szerintem |
| mustikka (-a, mustikan, mustikoita) | fekete áfonya |
| ongelma (-a , -n, ongelmia) | gond, probléma |
| piha (-a, -n, pihoja) | udvar |
| piirakka (-a, piirakan, piirakoita) | pite |
| pulla (-a, -n, pullia) | kalács |
| tarjota (tarjoan, tarjosi, tarjonnut) | felszolgál |
| tervehtiä (tervehdin, tervehti, tervehtinyt) | üdvözöl |
| tuntua (tunnun, tuntui, tuntunut) minusta tuntuu, että ... | úgy tűnik |
| tutustua (tutustun, tutustui, tutustunut) johonkin henkilöön tai asiaan | ismerkedik |
| unohtaa (unohdan, unohti, unohtanut) | elfelejt |
| aatto (-a, aaton, aattoja) | előest |
| entinen (enti-stä, -sen, -siä) | előző |
| häät (többes számú) (häitä, häiden) | esküvő |
| juhannus (-ta, juhannuk-sen, -sia) | Szent Iván éj |
| juhla, (-a, -n, juhlia) | ünnep |
| kinkku (-a, kinkun, kinkkuja) | sonka |
| kokko (-a, kokon, kokkoja) | máglya |
| kummallinen (kummalli-sta, -sen, -sia) | furcsa |
| kynttilä (-ä, -n, kynttilöitä) | gyertya |
| muoto (-a, muodon, muotoja) | forma |
| näytellä (näyttelen, näytteli, näytellyt) | bemutat |
| pelata (pelaan, pelasi, pelannut) | játszik |
| piirtää (piirrän, piirsi, piirtänyt) | rajzol |
| puukko (-a, puukon, puukkoja) | kés |
| puuro (-a, -n, -ja) | püré |
| pääsiäinen (pääsiäi-stä, -sen, -siä) | húsvét |
| tuottaa (tuotan, tuotti, tuottanut) | okoz, előidéz |
| vappu, (-a, vapun, vappuja) | május elseje |