2017. november 28., kedd

A névszók fokváltakozása



A névszók mássalhangzó-váltakozása, vagyis a fokváltakozás
(k, p, t -váltakozás)

A  szónak azt az alakját, amihez a végződéseket és a jeleket illesztjük, szótőnek hívjuk. 

Amikor a szóhoz hozzáteszünk egy végződést, a szótő megváltozhat:
          huone → huonee-ssa, (szoba - szobában)
          nainen → naise-lla, (nő - nőnél)
          yttö → tytö-t, (lány - lányok)
          rakas → rakkaa-lle, (kedves - kedvesnek)

A szótő megváltozását mássalhangzó váltakozásnak, vagy fokváltakozásnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy a szótő utolsó szótagjának határán, a hozzáillesztett végződés előtt lévő k, p, t -mássalhangzók megváltozhatnak, vagy kieshetnek, amikor bizonyos végződéseket kapnak.
          kukka → kuka-t, (virág - virágok)
          katto → kato-lta, (tető - tetőről)
          jalka → jala-n, (láb - lábé, vagy lábat)
          tapa → tava-lla, (mód - módon)
          katu → kadu-lle (utca - utcára)

Ekkor a mássalhangzók erős és gyenge fokáról szokás beszélni:
        kukka-a (erős tő), kuka-n (gyenge tő)

Ezek szerint azoknak a szavaknak, amikben k, p, t -váltakozás történik, van egy gyenge és egy erős tövük is:
        erős tő: tyttö-nä, gyenge tő: tytö-lle

A tőben lévő mássalhangzó általában gyenge, de az egyes és többes szám illatívuszban és esszívuszban, valamint a többes szám partitívuszban és genitívuszban mindig erős fok van:
        egyes szám: tyttö-ön, tyttö-nä
       
többes szám: tyttöi-hin, tyttöi-nä, tyttöj-ä, tyttöj-en

A k, p, t mássalhangzók a következő módon váltakoznak:
- két mássalhangzóból egy lesz:
        Amerikka → Amerika-ssa, Eurooppa → Euroopa-n, minuutti → minuuti-ssa
- egy mássalhangzó kiesik, vagy megváltozik:
        jalka → jalassa, halpa → halva-t, katu → kadu-lle
- A k, p, t olyanná változik, mint az előtte lévő mássalhangzó:
        Helsinki → Helsingi-stä (csak a kiejtésben hallatszik az azonosság!)
        kampa → kamma-lla, ilta → illa-lla, Englanti → Englanni-ssa, kerta → kerra-lla

A következő mássalhangzó-kapcsolatokban nincs váltakozás:
sk, sp, st (laiska, piispa, risti), ks (taksi), ts (metsä), tk (matka), hk (ruuhka, rahka, lanko)
        Kivétel!   vihko → vihko-ssa ~ viho-ssa, nahka → nahka-sta ~ naha-sta

Néhány kölcsönszóban nincs fokváltakozás, például:
        auto → auto-lla, muki → muki-ssa, paraati → paraati-ssa

Figyelem! A finn keresztnevekben akkor van fokváltakozás, amikor a névben kk, pp, tt van, a többi esetben általában nincs:
        Pekka → Pekan, Seppo → Sepolla, Riitta → Riitasta,
        Jouko → Joukon, Sirpa → Sirpalla, Arto → Arton

A vezetéknevekben már általánosabb a fokváltakozás:
         Mukka → Mukan, Kamppi → Kampin, Mäki → Mäen, Aalto → Aallon

• Ne feledd! A fokváltakozás csak a k, p, t mássalhangzókat érinti, a többit nem:
        bussi → bussissa, pallo → pallo-t

• A k, p, t mássalhangzók csak szótő utolsó szótagjának határán változnak, vagyis a végződések előtt, másutt nem: to/maat/ti → to/maa/ti-t, o/pet/ta/ja → o/pet/ta/ja-lla

A fokváltakozás két fajtája

A k, p, t mássalhangzók váltakozása két különböző módon történhet:
Gyakori, hogy a szavak alanyesetében erős mássalhangzó van, a tőben pedig gyenge: lamppu → lampu-ssa

Egynémely szótípus alanyesetében gyenge mássalhangzó van, a tőben pedig erős:
        osoite → osoittee-ssa

Mássalhangzópárok:

 A-típus
 B-típus
 kk k
 kukka - kukat
 rakas - rakkaat
 pp p
 rappu - rapussa
 opas - oppaalla
 tt t
 katto - katolla
 ratas - rattaat



 k
poika - pojan
koe - kokeet
 p v
 lupa - luvat
 taive - taipeet
 t d
 satu - sadussa
 hidas - hitaalla



 nk ng
 sänky - sängyssä
 rengas - renkaassa
 mp mm
 kampa - kammalla
 hammas - hampaat
 lt ll
 silta - sillalla
 allas - altaassa
 nt nn
 ranta - rannassa
 ranne - ranteessa
 rt rr
 kerta - kerralla
 murre - murteet


A típus (kukka → kukat)
- olyan szavak, amelyek alanyesetben magánhangzóra (kivéve: e) végződnek.
- erős fok van mindig: egyes szám alanyesetben, egyes és többes szám partitívuszban, illatívuszban és esszívuszban, valamint többes szám birtokos esetben.
- gyenge fok van a többi esetben

Figyelem! Gyenge fok van mindig, ha esetragként egy mássalhangzó (-t, -n) vagy két mássalhangzó + magánhangzó (pl. -ssa, -lla, -ksi) szerepel, egyéb esetben a tő erős:
        panki-n, panki-t, panki-ssa, pankei-sta
        pankki-a, pankki-in, pankki-en, pankki-na

• Különleges esetek:
        uku → uvu (puku - puvut, luku - luvut, suku - suvussa)
        yky → yvy (kyky - kyvyn)
       
rki → rje (järki - järjen, särki - särjet)
       
lki → lje (jälki - jäljet, kylki - kyljessä)

Figyelem! Az poika és aika szavakban a két magánhangzó között ij
        poika - pojat, aika - ajassa

B típus (rakas → rakkaat)
- olyan szavak, amelyek alapalakja e-re, vagy mássalhangzóra végződik
- gyenge fok van egyes szám alanyesetben és partitívuszban
- erős fok van a többi esetben
- általában ilyen típusú szavak: e, as, ton/tön, in végződésűek
        taide, rikas, onneton, työtön, soitin

• Különleges esetek:
        hje → hke (lahje - lahkeet, pohje - pohkeessa)
        lje → lke (hylje - hylkeet, palje - palkeet)

• Vigyázz a k váltakozásra, ami nem látszik a szó szótári alakjában:
        koe → kokeen, varas → varkaat

Tehát nézzük meg a fokváltakozást példákon keresztül:

A-típus: azok a szavak, amiknek a végén o, ö, u, y, a, ä, i van.
 Egyes szám
 erős tő
 gyenge tő
 jelentése
 Nominatiivi
 katto

 tető
 Partitiivi
 katto-a

 tetőt
 Genetiivi

 kato-n
 tetőé
 Inessiivi

 kato-ssa
 tetőben
 Elatiivi

 kato-sta
 tetőből
 Illatiivi
 katto-on

 tetőbe
 Adessiivi

 kato-lla
 tetőn
 Ablatiivi

 kato-lta
 tetőről
 Allatiivi

 kato-lle
 tetőre
 Essiivi
 katto-na

 tetőként
 Translatiivi

 kato-ksi
 tetővé





 Többes szám
 erős tő
 gyenge tő
 jelentése
 Nominatiivi

 kato-t
 tetők
 Partitiivi
 kattoj-a

 tetőket
 Genetiivi
 kattoj-en

 tetőké
 Inessiivi

 katoi-ssa
 tetőkben
 Elatiivi

 katoi-sta
 tetőkből
 Illatiivi
 kattoi-hin

 tetőkbe
 Adessiivi

 katoi-lla
 tetőkön
 Ablatiivi

 katoi-lta
 tetőkről
 Allatiivi

 katoi-lle
 tetőkre
 Essiivi
 kattoi-na

 tetőkként
 Translatiivi

 katoi-ksi
 tetőkké


B-típus: azok a szavak, amiknek a végén e, vagy mássalhangzó van.
 Egyes szám
 gyenge tő
 erős tő
 jelentése
 Nominatiivi
 vaate

 ruha
 Partitiivi
 vaate-tta

 ruhát
 Genetiivi

 vaattee-n
 ruháé
 Inessiivi

 vaattee-ssa
 ruhában
 Elatiivi

 vaattee-sta
 ruhából
 Illatiivi

 vaattee-seen
 ruhába
 Adessiivi

 vaattee-lla
 ruhán
 Ablatiivi

 vaattee-lta
 ruháról
 Allatiivi

 vaattee-lle
 ruhára
 Essiivi

 vaattee-na
 ruhaként
 Translatiivi

 vaattee-ksi
 ruhává





 Többes szám
 gyenge tő
 erős tő
 jelentése
 Nominatiivi

 vaattee-t
 ruhák
 Partitiivi

 vaattei-ta
 ruhákat
 Genetiivi

 vaattei-den
 ruháké
 Inessiivi

 vaattei-ssa
 ruhákban
 Elatiivi

 vaattei-sta
 ruhákból
 Illatiivi

 vaattei-siin
 ruhákba
 Adessiivi

 vaattei-lla
 ruhákon
 Ablatiivi

 vaattei-lta
 ruhákról
 Allatiivi

 vaattei-lle
 ruhákra
 Essiivi

 vaattei-na
 ruhákként
 Translatiivi

 vaattei-ksi
 ruhákká