A névszók mássalhangzó-váltakozása,
vagyis a fokváltakozás
(k, p, t -váltakozás)
(k, p, t -váltakozás)
A szónak azt az alakját, amihez a végződéseket és a jeleket illesztjük, szótőnek hívjuk.
Amikor a szóhoz hozzáteszünk egy végződést, a szótő megváltozhat:
huone → huonee-ssa, (szoba - szobában)
nainen → naise-lla, (nő - nőnél)
yttö → tytö-t, (lány - lányok)
rakas → rakkaa-lle, (kedves - kedvesnek)
A szótő megváltozását mássalhangzó váltakozásnak, vagy fokváltakozásnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy a szótő utolsó szótagjának határán, a hozzáillesztett végződés előtt lévő k, p, t -mássalhangzók megváltozhatnak, vagy kieshetnek, amikor bizonyos végződéseket kapnak.
kukka → kuka-t, (virág - virágok)
katto → kato-lta, (tető - tetőről)
jalka → jala-n, (láb - lábé, vagy lábat)
tapa → tava-lla, (mód - módon)
katu → kadu-lle (utca - utcára)
Ekkor a mássalhangzók erős és gyenge fokáról szokás beszélni:
kukka-a (erős tő), kuka-n (gyenge tő)
Ezek szerint azoknak a szavaknak, amikben k, p, t -váltakozás történik, van egy gyenge és egy erős tövük is:
erős tő: tyttö-nä, gyenge tő: tytö-lle
A tőben lévő mássalhangzó általában gyenge, de az egyes és többes szám illatívuszban és esszívuszban, valamint a többes szám partitívuszban és genitívuszban mindig erős fok van:
egyes szám: tyttö-ön, tyttö-nä
többes szám: tyttöi-hin, tyttöi-nä, tyttöj-ä, tyttöj-en
A k, p, t mássalhangzók a következő módon váltakoznak:
- két mássalhangzóból egy lesz:
Amerikka → Amerika-ssa, Eurooppa → Euroopa-n, minuutti → minuuti-ssa
- egy mássalhangzó kiesik, vagy megváltozik:
jalka → jalassa, halpa → halva-t, katu → kadu-lle
- A k, p, t olyanná változik, mint az előtte lévő mássalhangzó:
Helsinki → Helsingi-stä (csak a kiejtésben hallatszik az azonosság!)
kampa → kamma-lla, ilta → illa-lla, Englanti → Englanni-ssa, kerta → kerra-lla
A következő mássalhangzó-kapcsolatokban nincs váltakozás:
sk, sp, st (laiska, piispa, risti), ks (taksi), ts (metsä), tk (matka), hk (ruuhka, rahka, lanko)
Kivétel! vihko → vihko-ssa ~ viho-ssa, nahka → nahka-sta ~ naha-sta
Néhány kölcsönszóban nincs fokváltakozás, például:
auto → auto-lla, muki → muki-ssa, paraati → paraati-ssa
Figyelem! A finn keresztnevekben akkor van fokváltakozás, amikor a névben kk, pp, tt van, a többi esetben általában nincs:
Pekka → Pekan, Seppo → Sepolla, Riitta → Riitasta,
Jouko → Joukon, Sirpa → Sirpalla, Arto → Arton
A vezetéknevekben már általánosabb a fokváltakozás:
Mukka → Mukan, Kamppi → Kampin, Mäki → Mäen, Aalto → Aallon
• Ne feledd! A fokváltakozás csak a k, p, t mássalhangzókat érinti, a többit nem:
bussi → bussissa, pallo → pallo-t
• A k, p, t mássalhangzók csak szótő utolsó szótagjának határán változnak, vagyis a végződések előtt, másutt nem: to/maat/ti → to/maa/ti-t, o/pet/ta/ja → o/pet/ta/ja-lla
A fokváltakozás két fajtája
A k, p, t mássalhangzók váltakozása két különböző módon történhet:
Gyakori, hogy a szavak alanyesetében
erős mássalhangzó van, a tőben pedig gyenge: lamppu → lampu-ssa
Egynémely szótípus alanyesetében gyenge mássalhangzó van, a tőben pedig erős:
osoite → osoittee-ssa
Mássalhangzópárok:
A-típus
|
B-típus
|
|
kk ⇔ k
|
kukka - kukat
|
rakas - rakkaat
|
pp ⇔ p
|
rappu - rapussa
|
opas - oppaalla
|
tt ⇔ t
|
katto - katolla
|
ratas - rattaat
|
k ⇔ —
|
poika - pojan
|
koe - kokeet
|
p ⇔ v
|
lupa - luvat
|
taive - taipeet
|
t ⇔ d
|
satu - sadussa
|
hidas - hitaalla
|
nk ⇔ ng
|
sänky - sängyssä
|
rengas - renkaassa
|
mp ⇔ mm
|
kampa - kammalla
|
hammas - hampaat
|
lt ⇔ ll
|
silta - sillalla
|
allas - altaassa
|
nt ⇔ nn
|
ranta - rannassa
|
ranne - ranteessa
|
rt ⇔ rr
|
kerta - kerralla
|
murre - murteet
|
A típus (kukka → kukat)
- olyan szavak, amelyek alanyesetben
magánhangzóra (kivéve: e) végződnek.
- erős fok van mindig: egyes szám alanyesetben, egyes és többes szám partitívuszban, illatívuszban és esszívuszban, valamint többes szám birtokos esetben.
- gyenge fok van a többi esetben
- erős fok van mindig: egyes szám alanyesetben, egyes és többes szám partitívuszban, illatívuszban és esszívuszban, valamint többes szám birtokos esetben.
- gyenge fok van a többi esetben
Figyelem! Gyenge fok van mindig, ha esetragként egy mássalhangzó (-t, -n) vagy két mássalhangzó + magánhangzó (pl. -ssa, -lla, -ksi) szerepel, egyéb esetben a tő erős:
panki-n, panki-t, panki-ssa, pankei-sta
pankki-a, pankki-in, pankki-en, pankki-na
• Különleges esetek:
uku → uvu (puku - puvut, luku - luvut, suku - suvussa)
yky → yvy (kyky - kyvyn)
rki → rje (järki - järjen, särki - särjet)
lki → lje (jälki - jäljet, kylki - kyljessä)
Figyelem! Az poika és aika szavakban a két magánhangzó között i → j
poika - pojat, aika - ajassa
B típus (rakas → rakkaat)
- olyan szavak, amelyek alapalakja e-re,
vagy mássalhangzóra végződik
- gyenge fok van egyes szám alanyesetben és partitívuszban
- erős fok van a többi esetben
- általában ilyen típusú szavak: e, as, ton/tön, in végződésűek
taide, rikas, onneton, työtön, soitin
- gyenge fok van egyes szám alanyesetben és partitívuszban
- erős fok van a többi esetben
- általában ilyen típusú szavak: e, as, ton/tön, in végződésűek
taide, rikas, onneton, työtön, soitin
• Különleges esetek:
hje → hke (lahje - lahkeet, pohje - pohkeessa)
lje → lke (hylje - hylkeet, palje - palkeet)
• Vigyázz a — → k váltakozásra, ami nem látszik a szó szótári alakjában:
koe → kokeen, varas → varkaat
Tehát nézzük meg a fokváltakozást példákon keresztül:
A-típus: azok a szavak, amiknek a végén o, ö, u, y, a, ä, i van.
Egyes szám
|
erős tő
|
gyenge tő
|
jelentése
|
Nominatiivi
|
katto
|
tető
|
|
Partitiivi
|
katto-a
|
tetőt
|
|
Genetiivi
|
kato-n
|
tetőé
|
|
Inessiivi
|
kato-ssa
|
tetőben
|
|
Elatiivi
|
kato-sta
|
tetőből
|
|
Illatiivi
|
katto-on
|
tetőbe
|
|
Adessiivi
|
kato-lla
|
tetőn
|
|
Ablatiivi
|
kato-lta
|
tetőről
|
|
Allatiivi
|
kato-lle
|
tetőre
|
|
Essiivi
|
katto-na
|
tetőként
|
|
Translatiivi
|
kato-ksi
|
tetővé
|
|
Többes szám
|
erős tő
|
gyenge tő
|
jelentése
|
Nominatiivi
|
kato-t
|
tetők
|
|
Partitiivi
|
kattoj-a
|
tetőket
|
|
Genetiivi
|
kattoj-en
|
tetőké
|
|
Inessiivi
|
katoi-ssa
|
tetőkben
|
|
Elatiivi
|
katoi-sta
|
tetőkből
|
|
Illatiivi
|
kattoi-hin
|
tetőkbe
|
|
Adessiivi
|
katoi-lla
|
tetőkön
|
|
Ablatiivi
|
katoi-lta
|
tetőkről
|
|
Allatiivi
|
katoi-lle
|
tetőkre
|
|
Essiivi
|
kattoi-na
|
tetőkként
|
|
Translatiivi
|
katoi-ksi
|
tetőkké
|
B-típus: azok a szavak, amiknek a végén e, vagy mássalhangzó van.
Egyes szám
|
gyenge tő
|
erős tő
|
jelentése
|
Nominatiivi
|
vaate
|
ruha
|
|
Partitiivi
|
vaate-tta
|
ruhát
|
|
Genetiivi
|
vaattee-n
|
ruháé
|
|
Inessiivi
|
vaattee-ssa
|
ruhában
|
|
Elatiivi
|
vaattee-sta
|
ruhából
|
|
Illatiivi
|
vaattee-seen
|
ruhába
|
|
Adessiivi
|
vaattee-lla
|
ruhán
|
|
Ablatiivi
|
vaattee-lta
|
ruháról
|
|
Allatiivi
|
vaattee-lle
|
ruhára
|
|
Essiivi
|
vaattee-na
|
ruhaként
|
|
Translatiivi
|
vaattee-ksi
|
ruhává
|
|
Többes szám
|
gyenge tő
|
erős tő
|
jelentése
|
Nominatiivi
|
vaattee-t
|
ruhák
|
|
Partitiivi
|
vaattei-ta
|
ruhákat
|
|
Genetiivi
|
vaattei-den
|
ruháké
|
|
Inessiivi
|
vaattei-ssa
|
ruhákban
|
|
Elatiivi
|
vaattei-sta
|
ruhákból
|
|
Illatiivi
|
vaattei-siin
|
ruhákba
|
|
Adessiivi
|
vaattei-lla
|
ruhákon
|
|
Ablatiivi
|
vaattei-lta
|
ruhákról
|
|
Allatiivi
|
vaattei-lle
|
ruhákra
|
|
Essiivi
|
vaattei-na
|
ruhákként
|
|
Translatiivi
|
vaattei-ksi
|
ruhákká
|