A finn nyelv nem olyan, mint a többi
"Miért ilyen nehéz nyelv a finn?" A kérdésre könnyű válaszolni a
cím szavaival: "Mert a finn nyelv nem olyan, mint a többi."
Az Európában beszélt nyelvek közül szinte az összes egy családba tartozik:
az indoeurópai nyelvcsaládba. A finn nyelv viszont az uráli nyelvcsaládba,
pontosabban a finnugor nyelvek közé tartozik: a legközelebbi rokona az észt
nyelv, a legtávolabbiak közé pedig a magyar nyelvet sorolhatnánk.
A finn nyelv az idők folyamán sok hatást kapott az indoeurópai nyelvekből,
főként a svéd nyelvből - vagy a svéd nyelv közvetítésével más germán
nyelvekből. A finn nyelv felépítése mégis észrevehetően eltér az indoeurópai nyelvekétől.
A szókészlet is javarészt ősi, bár ebben a nyelvben vannak könnyen felismerhető
kölcsönszavak is (például: bussi, turisti, presidentti, ministeri, hotelli,
radio, televisio).
Mi az, ami eltérő?
A finn nyelvben nincsenek névelők (mint pl. nálunk: a, az, egy), valamint a
szavaknak nincs nemük (mint pl. a németben: der, die, das).
A finn nyelv szavaiból végződések, szuffikszumok segítségével ragozhatjuk.
A végződésekkel sok olyan dolgot fejezünk ki, amiket az indoeurópai nyelvek
különálló szavak segítségével oldanak meg.
Az igékhez kapcsolódó végződések megmutatják például az ige személyét, a cselekvés idejét (tempus), vagy a beszélő véleményét (modus)
Puhu-i-n suomea. Puhu-tte-ko suomea? Puhu-kaa hitaasti.
Puhu-isi-tte-ko suomea? Puhu-ko-han James suomea?
A névszókhoz (főnév, melléknév, névmás, számnév) kapcsolódó esetragok funkciója gyakran ugyanolyan, mint például az angol nyelvben az elöljárószavaknak.
Asun tuo-ssa iso-ssa talo-ssa. Tulin tänne taksi-lla.
Kirjoitan konee-lla. Kirjoitan kolme-lle ystävä-lle-ni.
A kongruencia (egyeztetés) azt jelenti, hogy a névszó előtt álló bővítmény, azaz a jelző (melléknév, névmás vagy szám) ugyanabban az esetben és számban (egyes, vagy többes) áll, mint a névszó.
ystävä-lle → kolme-lle hyvä-lle ystävälle
museo-i-ssa → kaik-i-ssa iso-i-ssa museoissa
A finn nyelv ragozási rendszere eleinte kaotikusnak látszik. A toldalékok/végződések soknak tűnnek, és nem is mindig lehet hozzákapcsolni a szó alapalakjához. Meg kell tanulni a szó tövét (ebből néha kettő is van), amihez aztán az ismert toldalékokat hozzáillesztjük.
tyttö → tytöllä; nainen → naise-t, nais-ta
opiskella → opiskele-n, opiskel-tiin
A végződések illesztése mégis eléggé mechanikus és szabályszerű, nincs sok kivétel.
Az igékhez kapcsolódó végződések megmutatják például az ige személyét, a cselekvés idejét (tempus), vagy a beszélő véleményét (modus)
Puhu-i-n suomea. Puhu-tte-ko suomea? Puhu-kaa hitaasti.
Puhu-isi-tte-ko suomea? Puhu-ko-han James suomea?
A névszókhoz (főnév, melléknév, névmás, számnév) kapcsolódó esetragok funkciója gyakran ugyanolyan, mint például az angol nyelvben az elöljárószavaknak.
Asun tuo-ssa iso-ssa talo-ssa. Tulin tänne taksi-lla.
Kirjoitan konee-lla. Kirjoitan kolme-lle ystävä-lle-ni.
A kongruencia (egyeztetés) azt jelenti, hogy a névszó előtt álló bővítmény, azaz a jelző (melléknév, névmás vagy szám) ugyanabban az esetben és számban (egyes, vagy többes) áll, mint a névszó.
ystävä-lle → kolme-lle hyvä-lle ystävälle
museo-i-ssa → kaik-i-ssa iso-i-ssa museoissa
A finn nyelv ragozási rendszere eleinte kaotikusnak látszik. A toldalékok/végződések soknak tűnnek, és nem is mindig lehet hozzákapcsolni a szó alapalakjához. Meg kell tanulni a szó tövét (ebből néha kettő is van), amihez aztán az ismert toldalékokat hozzáillesztjük.
tyttö → tytöllä; nainen → naise-t, nais-ta
opiskella → opiskele-n, opiskel-tiin
A végződések illesztése mégis eléggé mechanikus és szabályszerű, nincs sok kivétel.
A szavak kiejtésére és helyesírására hatással van az ún.
magánhangzó-harmónia: az a, o és u magánhangzók nem lehetnek
ugyanabban a (nem összetett) szóban, mint az ä, ö és y magánhangzók.
Az e és i magánhangzók semlegesek; ezeket lehet kombinálni a
többi magánhangzóval.
pankki, kortti, bussi, hyvin, äiti, hän söi, makea, kone, minä tulen, pyöreä
pankki, kortti, bussi, hyvin, äiti, hän söi, makea, kone, minä tulen, pyöreä
A magánhangzó harmónia miatt van az, hogy sok végződésnek két (hangtani) változata
van: talo-ssa, työ-ssä, tori-lla, tie-llä
A szó tövének magánhangzóitól függ az, hogy a végződés melyik változatát választjuk. Ha a tőben a, o vagy u magánhangzó van, a végződésben is a, o vagy u van. A többi esetben a végződésben ä, ö vagy y van: tuoli-lta, hylly-ltä, puhu-vat-ko? teke-vät-kö?
Az összetett szavaknál az utolsó tag magánhangzói határozzák meg a végződés magánhangzóját: kirja/kaupa-ssa, kirja/hylly-ssä.
A szó tövének magánhangzóitól függ az, hogy a végződés melyik változatát választjuk. Ha a tőben a, o vagy u magánhangzó van, a végződésben is a, o vagy u van. A többi esetben a végződésben ä, ö vagy y van: tuoli-lta, hylly-ltä, puhu-vat-ko? teke-vät-kö?
Az összetett szavaknál az utolsó tag magánhangzói határozzák meg a végződés magánhangzóját: kirja/kaupa-ssa, kirja/hylly-ssä.
A finn nyelv hangjainak (magánhangzók és mássalhangzók) két hosszúságuk
van: rövid és hosszú.
A rövid hangot egy betűvel jelölik, és röviden ejtik (tili),
A hosszú hangot két betűvel írják, és hosszan ejtik (tiili, tilli).
A hangok hosszúságának megkülönböztetése az írásban és a kiejtésben is különösen fontos, mert a hangok hosszúsága hatással van a szó jelentésére is. Más szóval, ha a hangok hossza megváltozik, a szó, vagy a mondat jelentése is megváltozik.
vesd össze: kuka? - kukka, mato - matto, raja - raaja, tuli - tuuli - tulli,
tulla - tuulla, valita - valittaa
A külföldieknek eleinte gyakran nehéz meghallaniuk a hangok hosszúságát - hiszen azoknak nem feltétlenül van döntő jelentésük a tanuló saját anyanyelvében. Mégis érdemes külön figyelmet fordítani erre a jelenségre már egészen a tanulás kezdetétől fogva, így nem lesz szükség majd azon gondolkodni, hogy vajon azt mondta-e a finn partnerünk, hogy "tapan sinut illalla" vagy "tapaan sinut illalla" (megöllek este, vagy találkozom veled este).
.
A rövid hangot egy betűvel jelölik, és röviden ejtik (tili),
A hosszú hangot két betűvel írják, és hosszan ejtik (tiili, tilli).
A hangok hosszúságának megkülönböztetése az írásban és a kiejtésben is különösen fontos, mert a hangok hosszúsága hatással van a szó jelentésére is. Más szóval, ha a hangok hossza megváltozik, a szó, vagy a mondat jelentése is megváltozik.
vesd össze: kuka? - kukka, mato - matto, raja - raaja, tuli - tuuli - tulli,
tulla - tuulla, valita - valittaa
A külföldieknek eleinte gyakran nehéz meghallaniuk a hangok hosszúságát - hiszen azoknak nem feltétlenül van döntő jelentésük a tanuló saját anyanyelvében. Mégis érdemes külön figyelmet fordítani erre a jelenségre már egészen a tanulás kezdetétől fogva, így nem lesz szükség majd azon gondolkodni, hogy vajon azt mondta-e a finn partnerünk, hogy "tapan sinut illalla" vagy "tapaan sinut illalla" (megöllek este, vagy találkozom veled este).
.