FinnKult

A magyar kiadás két egymáshoz kapcsolódó kisregényt tartalmaz. Eredeti cím: Vieras mies tuli taloon (1937) és Jälkinäytös (1938) Fordította: G. Beke Margit   Az isten háta mögötti szegényes tanyára a hideg, korai alkonyatban egy idegen kopog be munkát keresve. A tanyán három ember él: egy megkeseredett, az élettől már semmit sem váró, de a megaláztatásokat egyenes derékkal viselő, még fiatal asszony; a férje, az alkoholtól torz szörnyeteggé vált hajdani mérnök, és a gazdaság korábbi gazdája, egy öregember. Az asszony felfogadja a különös, szótlan férfit, aki nekilát, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezze. Idő múlásával a két sorsüldözött ember egymásra talál, bár szerelmük jövőjében egyikük sem hisz igazán. A tragédia hamarosan be is következik… „Az asszony és az idegen” első része Mika Waltari 1937-ben megjelent kisregénye. Folytatása a következő évben megjelent „Utóhatás” című regény. (Magyarországon a két regény egy kötetben jelent meg) A regényekből két film is k

Eredeti cím: Sarasvatin hiekkaa (2005)   Fordította: Benyovszki János, Endresz Brigitta, Kiss Klaudia, Lerch Bella, Pasztercsák Ágnes India ​nyugati partjainál a kutatók óriási, elsüllyedt városok romjaira bukkannak a tengerfenéken, melyek feltételezhetően a tengerszint emelkedésének következtében pusztultak el. Amrita Desai régész megpróbálja felderíteni a víz alatti romvárosok titkait. Mi történhetett itt tízezer éve? Vajon mi okozta a városok pusztulását? Kutatásaihoz egy különleges tengeralattjáróra van szüksége, így hozza össze a sors az orosz Szergej Szavelnyikovval. Ezzel egy időben Grönlandon Kari Alanen, finn gleccserkutató meglepő felfedezést tesz, ami összeköti a Cambay-öbölbeli romokat, Grönland szárazföldi jégmezeit és a Bahama-szigetek misztikus kőtömbjeit. Mikor a sok apró részlet végre egésszé áll össze, a tudósok rájönnek: az emberiség jövője veszélybe került. Vajon lesz elég idejük cselekedni? Meg tudják-e hozni a világ vezetői időben a helyes döntéseket? Egyált

  A Menekülők (finnül: Pakolaiset) Johannes Linnankoski finn író 1908-ban megjelent novellája. Fordította: N. Sebestyén Irén A finn Savo tartományban játszódó történet az agrártársadalomról, a paraszti büszkeségről és megbékélésről szól, a művet tizenegy nyelvre fordították le. A történet valós eseményeken alapul. Johannes Linnankoski író Lapinlahtiban élt 1902-ben, amikor egy Häme tartományból származó család telepedett le ott. Az idős házaspár lánya egy idős özvegyhez ment feleségül, de gyermeke született egy másik férfitól. Nyilvánvalóan a házasságtörés szégyene és a pletykáktól való félelem volt a költözés valódi oka. Linnankoski az eseményeket átvitte regényébe. A könyv középpontjában szereplő Hovi ház Alapitkä faluban állt, ahol maga Linnankoski is élt. A regény „futótűzként” terjedt el a helyiek körében. A faluban mindenki tudni akarta, mi áll benne. A regényben szereplők közül a régi "Keskitalo" házaspár legidősebb fia még élt. Juho Heikkilä kezdetben „kic

  Mika Waltari kisregényeinek teljes gyűjteménye 1966-ban jelent meg, tizenhárom művet tartalmaz. Az Európa könyvkiadó ezekből kiválasztott négyet, amit 1982-ben jelentetett meg egy kötetben. Virágzik a föld Waltari már 1939-ben felajánlotta egy kiadónak a gyűjtemény addig elkészült darabjait, de elutasították a kiadását, mert szerintük a szövegek "kellemetlenek és morbidok" voltak.  A kötet első darabja egy németországi egyetemen tanuló diákról szól, aki hazautazik a szünidőben a finn családjához. Csak otthon derül ki, hogy tüdőbeteg. A hangoskönyv meghallgatható itt: 1. rész ; 2. rész ; 3. rész ; 4. rész ; 5. rész **************************** Ne legyen többé holnap A történet 1937-ben játszódik, és a közelgő nagy háború veszélye egyértelműen a levegőben van. Tiltott szerelmi kapcsolat, egy autóval elgázolt gyerek cserbenhagyása, emberi bűntudat és felelősség a témája ennek a nyomasztó hangulatú regénynek.   Waltari két kisregényt írt a WSOY által 1937 nyarán meghirdet